Még mindig drága egy lakás, de kicsit jobban járhatnak, akik idén keresnek albérletet

Napokon belül kezdődik az új tanév, akik új városban kezdik az egyetemet és még nem találtak albérletet vagy nem jelentkeztek kollégiumba, az utolsó hullámban keresnek lakhatási lehetőséget. Mutatjuk a friss felméréseket az albérletárakról.

  • Eduline

Az első számok azt mutatják, hogy hiába esnek az albérletárak március óta, még így is 30 százalékkal vannak a 2015-ös szint fölött derül ki a legfrissebb felmérésből - írja hvg.hu.

Az albérletpiacon Budapest dominál, a hirdetések 62 százalékában fővárosi lakást akarnak kiadni. Öt éve ez az arány még 74 százalékos volt, a változás annak tudható be, hogy a vidéki nagyvárosokban is egyre több ingatlant bérelnek ki.

Budapesten egy lakás átlagos bérleti díja 2015 elején 140 ezer forint volt, ez 2020 elejére 175 ezer forintra nőtt, a járvány hatására azonban az idei második negyedévre 156 ezer forintra csökkent – mondták a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Négyzetméterenként Budapesten 3100, a megyei jogú városokban 2000, a többi vidéki városban 2200 forint volt az átlagos bérleti díj.

Vagyis a járvány miatt nagyjából oda esett vissza az árszint, mint ahol 2018 elején volt, az azelőtti évek drágulása még mindig látszik a számokon.

Pótfelvételizők, figyelem! Megvannak a ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2020-as pótfelvételi ponthatárait - több ezer jelentkező tudja meg a következő órákban, bekerült-e a kiválasztott intézménybe.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.