Több mint 61 ezren regisztráltak - elindult az ingyenes informatikaképzés

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett ingyenes, 8 hetes informatikai online oktatásra összesen 61 886-an regisztráltak.

  • MTI

Ahogy már írtunk róla, a május 25-én elindult online kurzus az alapvető ismeretekre épít, a jelentkezők a Windows operációs rendszer használatát sajátíthatják el, megismerik a különféle fejlesztési módszertani elemeket, a tervezést, az implementálást, a tesztelést - írja közleményében a minisztérium. Hozzáteszik: a kurzus online, automatikusan kiértékelt záróvizsgával végződik, aminek eredménye alapfeltétele az erre épülő, magasabb képzésszintnek.

A résztvevőknek a képzés teljesen ingyenes, sikertelen vagy nem teljesített záróvizsga esetén sem terhel senkit visszafizetési kötelezettség - teszik hozzá.

A minisztérium közleményében hangsúlyozta, a 8 hetes informatikai alapozó elsősorban azoknak szól, akik a koronavírus-járvány miatt elvesztették a munkájukat, vagy szabadidejükben fontolgatják, hogy informatikai pályára lépnek, esetleg digitális ismereteiket bővítenék.

Mehet a vezetés - sokan szeretnének KRESZ-vizsgát tenni

A tízezret közelíti országszerte közlekedési vizsgát tévők száma valamilyen kategóriában a május 11-i újraindulás óta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.