Így kaphattok akár havi 50 ezer forintos ösztöndíjat: mutatjuk a szabályokat

Szakgimnáziumban vagy szakiskolában tanultok? Akkor ti is kaphattok akár 50 ezer forintos ösztöndíjat. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

A szakképzésben részt vevő tanulókat tanulmányi eredményük alapján Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj illeti, ha a hiány-szakképesítések körébe tartozó államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű képzésben vesznek részt.

Pontosan kik jogosultak rá?

Azok, akik az első szakmájukat tanulják, hiány-szakképesítéseknek minősített szakképesítést tanulnak, államilag támogatott, nappali, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt és megfelelő tanulmányi eredményt érnek el.

Ingyenes OKJ-s képzéseket kerestek? Itt vannak a legfontosabb szabályok

Ingyenes OKJ-s képzést kerestek, de nem tudjátok, pontosan milyen szabályok vonatkoznak rátok? Most összeszedtünk pár fontos feltételt és szabályt, az ingyenességről és arról, hogy találhatjátok meg ezeket a kérdéseket.

Mekkora az ösztöndíj?

Az ösztöndíj mértéke a tanulók tanulmányi átlageredménye alapján, a szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanulók tekintetében havonta 10-35.000 forint, míg a szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanulók esetében havonta 20-50.000 forint közötti összeg lehet.

A szakképzésben részt vevő tanuló ösztöndíjra attól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiány-szakképesítésként kerül meghatározásra. A tanuló az ösztöndíjra a tanulmányait lezáró szakmai vizsga vizsgaidőszakának végéig jogosult. A jogosultság akkor is fennmarad a tanulmányok végéig, ha a tanulmányok alatt a tanult szakképesítés lekerül a hiány-szakképesítés listáról.

Arról, hogy pontosan milyen mértékű ösztöndíjat kaphattok, bővebben itt olvashattok.A hiány-szakképesítések között egyaránt szerepelnek szakközépiskolában vagy szakiskolában, valamint szakgimnáziumban tanulható szakképesítések.Itt nézhetitek meg, hogy a 2019/2020-as tanévben az általatok tanult szakma szerepel-e a hiányszakmák listáján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.