Szakgimnáziumban vagy szakiskolában tanultok? Akkor ti is kaphattok akár 50 ezer forintos ösztöndíjat. Mutatjuk a szabályokat.
A szakképzésben részt vevő tanulókat tanulmányi eredményük alapján Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj illeti, ha a hiány-szakképesítések körébe tartozó államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű képzésben vesznek részt.
Pontosan kik jogosultak rá?
Azok, akik az első szakmájukat tanulják, hiány-szakképesítéseknek minősített szakképesítést tanulnak, államilag támogatott, nappali, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt és megfelelő tanulmányi eredményt érnek el.
Ingyenes OKJ-s képzéseket kerestek? Itt vannak a legfontosabb szabályok
Ingyenes OKJ-s képzést kerestek, de nem tudjátok, pontosan milyen szabályok vonatkoznak rátok? Most összeszedtünk pár fontos feltételt és szabályt, az ingyenességről és arról, hogy találhatjátok meg ezeket a kérdéseket.
Mekkora az ösztöndíj?
Az ösztöndíj mértéke a tanulók tanulmányi átlageredménye alapján, a szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanulók tekintetében havonta 10-35.000 forint, míg a szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanulók esetében havonta 20-50.000 forint közötti összeg lehet.
A szakképzésben részt vevő tanuló ösztöndíjra attól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiány-szakképesítésként kerül meghatározásra. A tanuló az ösztöndíjra a tanulmányait lezáró szakmai vizsga vizsgaidőszakának végéig jogosult. A jogosultság akkor is fennmarad a tanulmányok végéig, ha a tanulmányok alatt a tanult szakképesítés lekerül a hiány-szakképesítés listáról.
Arról, hogy pontosan milyen mértékű ösztöndíjat kaphattok, bővebben itt olvashattok.A hiány-szakképesítések között egyaránt szerepelnek szakközépiskolában vagy szakiskolában, valamint szakgimnáziumban tanulható szakképesítések.Itt nézhetitek meg, hogy a 2019/2020-as tanévben az általatok tanult szakma szerepel-e a hiányszakmák listáján.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
