Így kaphattok akár havi 50 ezer forintos ösztöndíjat: mutatjuk a szabályokat

Szakgimnáziumban vagy szakiskolában tanultok? Akkor ti is kaphattok akár 50 ezer forintos ösztöndíjat. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

A szakképzésben részt vevő tanulókat tanulmányi eredményük alapján Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj illeti, ha a hiány-szakképesítések körébe tartozó államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű képzésben vesznek részt.

Pontosan kik jogosultak rá?

Azok, akik az első szakmájukat tanulják, hiány-szakképesítéseknek minősített szakképesítést tanulnak, államilag támogatott, nappali, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt és megfelelő tanulmányi eredményt érnek el.

Ingyenes OKJ-s képzéseket kerestek? Itt vannak a legfontosabb szabályok

Ingyenes OKJ-s képzést kerestek, de nem tudjátok, pontosan milyen szabályok vonatkoznak rátok? Most összeszedtünk pár fontos feltételt és szabályt, az ingyenességről és arról, hogy találhatjátok meg ezeket a kérdéseket.

Mekkora az ösztöndíj?

Az ösztöndíj mértéke a tanulók tanulmányi átlageredménye alapján, a szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanulók tekintetében havonta 10-35.000 forint, míg a szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanulók esetében havonta 20-50.000 forint közötti összeg lehet.

A szakképzésben részt vevő tanuló ösztöndíjra attól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiány-szakképesítésként kerül meghatározásra. A tanuló az ösztöndíjra a tanulmányait lezáró szakmai vizsga vizsgaidőszakának végéig jogosult. A jogosultság akkor is fennmarad a tanulmányok végéig, ha a tanulmányok alatt a tanult szakképesítés lekerül a hiány-szakképesítés listáról.

Arról, hogy pontosan milyen mértékű ösztöndíjat kaphattok, bővebben itt olvashattok.A hiány-szakképesítések között egyaránt szerepelnek szakközépiskolában vagy szakiskolában, valamint szakgimnáziumban tanulható szakképesítések.Itt nézhetitek meg, hogy a 2019/2020-as tanévben az általatok tanult szakma szerepel-e a hiányszakmák listáján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.