Mégis megtartják az Országos Képzési Jegyzéket, vagyis az OKJ-t, viszont jelentősen átalakítják – írja a Népszava.
A lap birtokába került az OKJ-rendelet módosításáról szóló, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztés. Bár a korábbi tervek szerint felszámolták volna az egész OKJ-s rendszert, ez a dokumentum továbbra is az OKJ elnevezést használja, és az azt szabályozó kormányrendelet módosításairól, nem pedig a teljes rendszer kivezetéséről szól.
A Népszavának az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek azt mondták, erre azért kerül sor, mertegy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, erre viszont – a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt – már nem nagyon van idő. Az a terv maradt, hogy két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket.
Az egyikbe az „alap” – például az asztalos, bádogos, villanyszerelő – szakképesítések kerülnek. A másikba pedig a specializációk, amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben – ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban – lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében.
A módosítással jelentősen kibővítik azoknak a szakmáknak a körét, amiket csak iskolában lehet majd elsajátítani – eddig mindössze 27 ilyen szakma volt, jövőre sokkal több lesz, amelyet felnőttképzéssel foglalkozó cégek tanfolyamain nem lehet majd kitanulni.
Itt vannak a részletek a szakképzés átalakításáról: lesznek orientációs osztályok és műhelyiskolák is
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
