Ezek a szakemberek pillanatok alatt állást találhatnak - komoly hiány van belőlük

Nyilvánosságra hozták a 2019/2020-as tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Bács-Kiskun megyében.

  • Eduline

A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, az 5. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2019/2020. tanévben című 5. melléklet).

Ez a lista jó infó azoknak, akik szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulnának tovább (azok ugyanis, akik a listán szereplő szakmák közül választanak, ösztöndíjat kaphatnak), de az OKJ-s képzéseket kereső felnőtteknek is segíthet, ezekkel a végzettségekkel ugyanis rövid idő alatt munkát találhatnak.

Itt találjátok a Bács-Kiskun megyei listát:

ács, ápoló, autóbuszvezető, autószerelő, bádogos, belovagló, cukrász, dísznövénykertész, festő, mázoló, tapétázó, fodrász, gazda, gépgyártástechnológiai technikus, gépi forgácsoló, grafikus, gyakorló ápoló, gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, halász, haltenyésztő, hegesztő, ipari gépész, járműfényező, kertész, kőműves, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, lovász, mechatronikai technikus, mezőgazdasági gépész, női szabó, pék, pék-cukrász, pincér, szakács, szociális gondozó és ápoló, tehergépkocsi-vezető, vadászpuska műves, vendéglátásszervező, villanyszerelő, virágkötő és virágkereskedő, zöldség- és gyümölcstermesztő.

Ha a teljes listára kíváncsiak vagytok, akkor itt megnézhetitek (18. oldalon kezdődik a lista).

Szívesen tanulnátok szakmát, de nem tudjátok, pontosan hogyan is működik az OKJ-s rendszer? Ebben a cikkben összegyűjtöttünk minden fontos kérdést, amire érdemes tudni a választ, mielőtt belekezdenétek.

Újabb lista a hiányszakmákról: ezekből a szakemberekből van komoly hiány

Nyilvánosságra hozták a 2019/2020-as tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Pest megyében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.