Közigazgatási ösztöndíj: új emberekre van szükség a hivatalokban?

Navracsics Tibor szerint személyzeti újraformálásra is szükség van a magyar közigazgatásban: olyan szakemberek kellenek, akik rendelkeznek idegennyelv-tudással, szakmai tapasztalattal, valamint "nagyon erős erkölcsi és értékelkötelezettséggel".

  • Eduline

Navracsics Tibor szerint a közigazgatásnak az intézményi mellett személyzeti megújulásra is szüksége van, ezért fogadták el például a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, és hirdették meg a Regeneráció című rendezvényen a közigazgatási ösztöndíjat - a közigazgatási ösztöndíjról és a szakmai gyakorlati helyekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. 

A közigazgatási ösztöndíjasok
MTI

Az ösztöndíjprogram résztvevői februártól valamelyik minisztériumban, kormányhivatalban vagy megyei szakigazgatási szervnél kezdenek hat hónapos szakmai gyakorlatot, majd szeptembertől négy hónapon át valamely EU-tagország közigazgatási szervénél tanulmányozhatják az ottani munkát. Az ösztöndíjprogramot eredményesen teljesítők a program végén állásajánlatot kapnak a magyar közigazgatásban, és tisztviselőként folytathatják munkájukat.

 

A rendezvény sajtóanyagában az olvasható, hogy az ösztöndíjprogramra csaknem 1500-an küldték el jelentkezésüket, a magyar és angol nyelvű személyes meghallgatáson 900-an vettek részt. A jelentkezések elbírálása során fő szempont volt a jó angolnyelv-ismeret, előnyt jelentett további nyelvek ismerete, valamint a közigazgatási pálya iránti elkötelezettség. A válogatás szempontrendszerében megjelent a minisztériumok munkaerőigénye is. A programot teljes egészében az Európai Unió szociális alapjából finanszírozzák. 

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.