Még mindig nagyon le vagyunk maradva a felnőttképzés területén

Magyarországon alacsony, a felnőtt korú lakosság körében mintegy 8,5 százalékos a felnőttképzésben részt vevők aránya, holott az EU 2010-re 12 százalékos arányt határozott meg célként - mondta Juhász Erika, a Debreceni Egyetem (DE) docense egy csütörtöki debreceni szakmai konferencia sajtótájékoztatóján.

  • Eduline
Kimutatható - mondta a szakember -, hogy ahol magasabb a lakosság iskolázottsága, ott ezzel arányosan a gazdasági mutatók is jobbak. Példaként említette a skandináv országokat, ahol csaknem minden második felnőtt részt vesz a felnőttképzésben.

Juhász Erika felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra is tartja magát az a téves képzet, miszerint a képzés "iskolapadot és oklevelet" jelent. Pedig a felnőttképzéshez tartozik az is, ha valaki előadásokra jár el, autodidakta módon képzi magát, vagy egyszerűen csak megtanul kezelni egy számítógépes programot - mondta. Az a fontos - tette hozzá -, hogy valami újat és az életben használhatót sajátítson el az ember felnőttként is.

Fábián István, a DE Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke, az egyetem július 1-től hivatalba lépő rektora az élethosszig tartó tanulás szükségességéről és megtérüléséről beszélt. A kétnapos Nemzetnevelés-felnőttnevelés-közművelődés című konferencia keretében mintegy ötven előadáson vitatja meg a szakma a felnőttképzéshez kötődő gyakorlati lehetőségeket és cserél tapasztalatot egy-egy konkrét projektről.

mti

 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.