Az új OKJ

A hazánkban megszerezhető szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (röviden: OKJ) tartalmazza. Az első ilyen jegyzéket 1993-ban készítették el. Azóta több szakma kikerült, mások bekerültek a jegyzékbe, mégis hiányos és elavult volt a rendszer. Az egész életen át tartó tanulás szemlélete, és a munkaerőpiacon végbemenő változások megkövetelték a szakképzés szerkezetének, és ezzel az egész rendszernek a teljes átalakítását.

  • Eduline

2006-ban létrejött az új Országos Képzési Jegyzék (új OKJ), melyet az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet jelentette meg. A rendelet 2006. április 1-jén lépett hatályba. Amikor egy szakképesítésnek megjelenik az ÚJ szakmai és vizsgakövetelménye, akkor már csak e szerint indítható a képzés. Ez nem jelenti azt, hogy a régi OKJ-s bizonyítványok érvényüket vesztenék. Azok továbbra is állami végzettséget bizonyítanak. Azért mert valaki ilyennel rendelkezik, nem kell az új szerinti vizsgát letennie. Az ÚJ OKJ-ban az azonosító számok hosszabbak, 15 jegyűek lettek.

Az új OKJ legfontosabb jellemzői: kompetencia alapú, moduláris, átjárható, átlátható, rugalmas.

Kompetenciának nevezik a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összességét, amely által képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

Fontos tudni, hogy az új OKJ szerint a képzést megkezdhetjük a belépési feltételként megjelölt iskolai végzettség nélkül is, viszont a képzéshez szükséges előzetes ismeretekkel rendelkeznünk kell, és erről számot is kell tudni adni. Minden szakképesítés modulokból épül fel, melyek modulzáró vizsgával végződnek. A rokon szakképesítések legalább egy azonos modult tartalmaznak.

Moduláris rendszer: modulokból álló tananyag, amely lehetővé teszi, hogy a képzést akár részenként sajátítsuk el. A moduláris szerkezet előnye, hogy azt a tananyagot, amit egyszer megtanultunk és vizsgáztunk belőle, nem kell újra megtanulni. Azaz ha egy már meglévő szakképesítéssel azonos ismeretanyagot (modult) tartalmazó szakmát szeretnénk elsajátítani, akkor az előzetes ismereteinek felmérése után ezt be kell számítani az intézménynek a képzésbe. Ezáltal a rendszer nemcsak átjárhatóvá és rugalmassá válik, hanem a tanfolyamon eltöltött idő is rövidül. Az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szerkezete a következőképpen alakult: vannak úgynevezett (alap) szakképesítések, melyeknek lehetnek rész-szakképesítései, elágazásai és ráépülései is.

(Alap)szakképesítés: egy (alap)szakképesítésen belül lehetnek rész-szakképesítések, elágazások és ráépülések. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.

Rész-szakképesítés: egy (alap)szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Ez azt jelenti, ha valaki nem tudta a szakképesítés összes modulját elsajátítani, de amiből sikeresen teljesített azok lefedik egy rész-szakképesítés összes modulját, akkor neki erről a végzettségről bizonyítványt kell kiadni. Felnőttképzés keretein belül szervezhető olyan tanfolyam, aminek ez a kimenete. Tehát semmiképp nem vész el a már egyszer megtanult tananyag.

Elágazás: a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

Ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, és egyben meghatározza, hogy mely modulokból épül fel. Újabb munkakör ellátására képesít.

forrás: felnottkepzesi1x1.hu
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.