Az antibiotikum jó az influenza ellen, agyunknak csak tíz százalékát használjuk, a rágót tilos lenyelni - az iflscience.com tíz olyan tudományos tévhitet gyűjtött össze, amelyeket már rég megcáfoltak.
1. Az agyunknak csak a tíz százalékát használjuk.
A testbe érkező oxigén és glukóz húsz százalékát az agyunk használja fel, így aligha fejlődött volna ki, ha nagy része felesleges lenne. Az igaz, hogy egyszerre soha nem használjuk az egészet, mivel az agyban minden funkciónak megvan a maga helye.
2. A Holdnak van sötét oldala.
A Holdnak nincs sötét oldala, olyan viszont van, amelyet soha nem látunk. A fennmaradó 59 százalékot teliholdkor világítja meg teljes egészében a Nap: a Hold más fázisaiban a fény egy része vagy egésze a számunkra láthatatlan oldalra esik.
3. A telihold befolyásolja a viselkedést.
Bár a nagy-britanniai rendőrség egyszer még a készenlétben lévők létszámát is megnövelte teliholdkor, ezt a tévhitet már rengeteg felmérés megcáfolta. A vér kék, a narancsot a színéről nevezték el: hat tévhit, amit az iskolában tanultunk.
4. A cukor hiperaktivvá teszi a gyerekeket.
A szülinapokon vagy halloweeenkor tapasztalható izgágaság inkább az izgatottságnak vagy a félelemnek köszönhető. A megnövekedett cukorfogyasztásnak - míg 200 éve mindössze 3-5 font volt az átlag, addig ma 156 fontot fogyasztanak belőle az amerikaiak évente - ugyanakkor számos negatív következménye van.
5. A villám sosem csap bele kétszer ugyanabba a helybe.
A magas fák és épületek jobban ki vannak téve a villámcsapásnak, mivel az elektrosztatikus kisülés a lehető legrövidebb utat keresi lefelé.
6. Egy magasról ledobott egycentes ölni is képes.
Ez sem igaz: az angol egycentes súlya mindössze egy gramm, alakja miatt nem tud kellőképpen felgyorsulni ahhoz, hogy halálos legyen - ellentétben a nehezebb tárgyakkal.
7. A haj és a köröm a halál után is nő.
Tápanyagok és sejtképződés nélkül aligha termelődhet több keratin. Azért tűnhet úgy, mint ha hosszabb lenne a haj és a köröm, mert a nedvesség hiánya miatt a bőr elkezd visszahúzódni.
8. Az ujjak ropogtatása ízületi gyulladást okoz.
Csak akkor van probléma, ha a ropogtatás fájdalommal jár.
9. Hét évig tart, amíg megemésztjük a lenyelt rágógumit.
Ez sem igaz, mivel a rágó nagy részét egyáltalán nem tudja lebontani és felhasználni az emberi szervezet, így salakanyagként távozik. A lenyelt rágó ugyanakkor székrekedést és egyéb bélproblémákat is okozhat, így jobban járunk, ha mindig kiköpjük.
10. Az antibiotikum megöli a vírusokat.
Nem, az antibiotikumok csupán egyes baktériumokat tudnak elpusztítani. Az orvosok ugyanakkor a bizonytalanság miatt, illetve a betegek kérésére rengeteg ilyen gyógyszert írnak fel. A teljes cikket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
