Tíz tudományos "tény", amit mindenki rosszul tud

Az antibiotikum jó az influenza ellen, agyunknak csak tíz százalékát használjuk, a rágót tilos lenyelni - az iflscience.com tíz olyan tudományos tévhitet gyűjtött össze, amelyeket már rég megcáfoltak.

  • Eduline

1. Az agyunknak csak a tíz százalékát használjuk.

A testbe érkező oxigén és glukóz húsz százalékát az agyunk használja fel, így aligha fejlődött volna ki, ha nagy része felesleges lenne. Az igaz, hogy egyszerre soha nem használjuk az egészet, mivel az agyban minden funkciónak megvan a maga helye.

2. A Holdnak van sötét oldala.

A Holdnak nincs sötét oldala, olyan viszont van, amelyet soha nem látunk. A fennmaradó 59 százalékot teliholdkor világítja meg teljes egészében a Nap: a Hold más fázisaiban a fény egy része vagy egésze a számunkra láthatatlan oldalra esik.

Shutterstock

3. A telihold befolyásolja a viselkedést.

Bár a nagy-britanniai rendőrség egyszer még a készenlétben lévők létszámát is megnövelte teliholdkor, ezt a tévhitet már rengeteg felmérés megcáfolta. A vér kék, a narancsot a színéről nevezték el: hat tévhit, amit az iskolában tanultunk.

4. A cukor hiperaktivvá teszi a gyerekeket.

A szülinapokon vagy halloweeenkor tapasztalható izgágaság inkább az izgatottságnak vagy a félelemnek köszönhető. A megnövekedett cukorfogyasztásnak - míg 200 éve mindössze 3-5 font volt az átlag, addig ma 156  fontot fogyasztanak belőle az amerikaiak évente - ugyanakkor számos negatív következménye van.

5. A villám sosem csap bele kétszer ugyanabba a helybe.

A magas fák és épületek jobban ki vannak téve a villámcsapásnak, mivel az elektrosztatikus kisülés a lehető legrövidebb utat keresi lefelé.

6. Egy magasról ledobott egycentes ölni is képes.

Ez sem igaz: az angol egycentes súlya mindössze egy gramm, alakja miatt nem tud kellőképpen felgyorsulni ahhoz, hogy halálos legyen - ellentétben a nehezebb tárgyakkal.

7. A haj és a köröm a halál után is nő.

Tápanyagok és sejtképződés nélkül aligha termelődhet több keratin. Azért tűnhet úgy, mint ha hosszabb lenne a haj és a köröm, mert a nedvesség hiánya miatt a bőr elkezd visszahúzódni.

8. Az ujjak ropogtatása ízületi gyulladást okoz.

Csak akkor van probléma, ha a ropogtatás fájdalommal jár.

9. Hét évig tart, amíg megemésztjük a lenyelt rágógumit.

Ez sem igaz, mivel a rágó nagy részét egyáltalán nem tudja lebontani és felhasználni az emberi szervezet, így salakanyagként távozik. A lenyelt rágó ugyanakkor székrekedést és egyéb bélproblémákat is okozhat, így jobban járunk, ha mindig kiköpjük.

10. Az antibiotikum megöli a vírusokat.

Nem, az antibiotikumok csupán egyes baktériumokat tudnak elpusztítani. Az orvosok ugyanakkor a bizonytalanság miatt, illetve a betegek kérésére rengeteg ilyen gyógyszert írnak fel. A teljes cikket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.