Az antibiotikum jó az influenza ellen, agyunknak csak tíz százalékát használjuk, a rágót tilos lenyelni - az iflscience.com tíz olyan tudományos tévhitet gyűjtött össze, amelyeket már rég megcáfoltak.
1. Az agyunknak csak a tíz százalékát használjuk.
A testbe érkező oxigén és glukóz húsz százalékát az agyunk használja fel, így aligha fejlődött volna ki, ha nagy része felesleges lenne. Az igaz, hogy egyszerre soha nem használjuk az egészet, mivel az agyban minden funkciónak megvan a maga helye.
2. A Holdnak van sötét oldala.
A Holdnak nincs sötét oldala, olyan viszont van, amelyet soha nem látunk. A fennmaradó 59 százalékot teliholdkor világítja meg teljes egészében a Nap: a Hold más fázisaiban a fény egy része vagy egésze a számunkra láthatatlan oldalra esik.
3. A telihold befolyásolja a viselkedést.
Bár a nagy-britanniai rendőrség egyszer még a készenlétben lévők létszámát is megnövelte teliholdkor, ezt a tévhitet már rengeteg felmérés megcáfolta. A vér kék, a narancsot a színéről nevezték el: hat tévhit, amit az iskolában tanultunk.
4. A cukor hiperaktivvá teszi a gyerekeket.
A szülinapokon vagy halloweeenkor tapasztalható izgágaság inkább az izgatottságnak vagy a félelemnek köszönhető. A megnövekedett cukorfogyasztásnak - míg 200 éve mindössze 3-5 font volt az átlag, addig ma 156 fontot fogyasztanak belőle az amerikaiak évente - ugyanakkor számos negatív következménye van.
5. A villám sosem csap bele kétszer ugyanabba a helybe.
A magas fák és épületek jobban ki vannak téve a villámcsapásnak, mivel az elektrosztatikus kisülés a lehető legrövidebb utat keresi lefelé.
6. Egy magasról ledobott egycentes ölni is képes.
Ez sem igaz: az angol egycentes súlya mindössze egy gramm, alakja miatt nem tud kellőképpen felgyorsulni ahhoz, hogy halálos legyen - ellentétben a nehezebb tárgyakkal.
7. A haj és a köröm a halál után is nő.
Tápanyagok és sejtképződés nélkül aligha termelődhet több keratin. Azért tűnhet úgy, mint ha hosszabb lenne a haj és a köröm, mert a nedvesség hiánya miatt a bőr elkezd visszahúzódni.
8. Az ujjak ropogtatása ízületi gyulladást okoz.
Csak akkor van probléma, ha a ropogtatás fájdalommal jár.
9. Hét évig tart, amíg megemésztjük a lenyelt rágógumit.
Ez sem igaz, mivel a rágó nagy részét egyáltalán nem tudja lebontani és felhasználni az emberi szervezet, így salakanyagként távozik. A lenyelt rágó ugyanakkor székrekedést és egyéb bélproblémákat is okozhat, így jobban járunk, ha mindig kiköpjük.
10. Az antibiotikum megöli a vírusokat.
Nem, az antibiotikumok csupán egyes baktériumokat tudnak elpusztítani. Az orvosok ugyanakkor a bizonytalanság miatt, illetve a betegek kérésére rengeteg ilyen gyógyszert írnak fel. A teljes cikket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
