szerző:
Eduline

Egy Kosztolányi Dezső-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszintű magyarérettség második részében a diákok.

Képünk illusztráció
©

Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

A középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg: szövegértés 1. rész, szövegértés 2. rész, érvelés-gyakorlati szövegalkotás, elemzés.

A középszintű magyarérettségi második része két műértemező szövegalkotási feladatot tartalmaz, a diákoknak 150 perc alatt kell írniuk egy 400-800 szavas esszét. Az érettségizők döntik el, hogy egy megadott művet elemeznek a feladat szempontjainak megfelelően, vagy inkább két megadott művet hasonlítanak össze a feladat utasításai alapján.

Az eduline információi szerint a vizsgázók a következő két feladat közül választhatnak: vagy egy Kosztolányi Dezső-novellát kell elemezniük, vagy egy ismert József Attila- és egy szintén ismert Radnóti Miklós-költeményt kell elemezniük a megadott szempontok alapján.

Az összehasonlító értelmezés József Attila Elégia című versét, illetve Radnóti Miklós Nem tudhatom... című művét tartalmazza. A műértelmezés Kosztolányi Boldogság című novellájáról szól.

Az eduline által megkérdezett szaktanár a Kosztolányi-novella elemzését tartja nehezebb feladatnak, ezt a jó elemzési képességekkel rendelkező tanulók tudják igényesen, jól megoldani, a novella jelentésszintje ugyanis többsíkú. A diákok általában a novellalemezést várják, hiszen a klasszikus novellában van egy cselekmény, ami jó kapaszkodó, Kosztolányi novellája azonban nem ilyen.

A Radnóti- és József Attila-költemény összehasonlító elemzése könnyebb feladat, Radnóti verse általános iskolai anyag, egy klasszikus és jól értelmezhető mű, ahogy József Attila verse is.

Megvan, melyik szövegalkotási feladatot választják majd a diákok az érettségin

A szövegértési feladatsor alapjául szolgáló interjú témája nagyon közel az érettségizőkhöz, az értelmezésével nem lesznek problémák - mondta az eduline-nak a középszintű magyarérettségi első részéről egy középiskolai szaktanár. Az egyik rövid szövegalkotási feladat már nagyobb kihívást jelent a vizsgázóknak.

Jó hír az érettségizőknek

A nagy kérdés idén is az volt, hogy novellát adnak-e elemzésre a középszintű feladatsor összeállítói - az idén is jól jártak azok a diákok, akik novellaelemzésre készültek, Kosztolányi ráadásul a tananyag része.

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a tavaszi vizsgákon szinte mindig novellát kellett elemezni (a másik, két mű összehasonlító elemzését kérő feladat mindig két költeményhez kapcsolódik), 2006-ban és 2012-ben azonban kellemetlen meglepetés érte azokat, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek fel, Márai Sándor Halotti beszéd című költeményéről, valamint Arany János Tetemre hívás című balladájáról kellett esszét írni.

 

Itt az első infó a magyarérettségiről: Petőfiről kaptak szöveget a diákok

Egy Petőfi-kötettel kapcsolatos interjút kell értelmezniük a magyarból középszinten érettségizőknek, majd egy humorról szóló érvelés és egy motivációs levél írása a feladat az írásbelin. A középszinten érettségizők magyarérettségi első részében Petőfi imázsáról olvashatnak egy interjút, a témában néhány éve megjelent könyv szerzőivel. Ezután tíz kérdést kaptak a Petőfi-arculattal kapcsolatban.

A műelemzéssel egyébként legfeljebb 40 pontot szerezhetnek az érettségizők, az írásbeli egészének helyesírására 8, az írásképre pedig 2 pontot adhatnak a javító tanárok, vagyis a szövegértési résszel együtt 100 a maximális pontszám.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, az érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.