„A számolási feladatok megoldása megy a legnehezebben a hallgatóknak”

A számolási feladatok megoldása, a reakcióegyenletek felírása és kiegészítése megy a legnehezebben az elsőéves...

  • Eduline
Fazekas István

A számolási feladatok megoldása, a reakcióegyenletek felírása és kiegészítése megy a legnehezebben az elsőéves egyetemistáknak – mondta az eduline-nak Bárdos Erzsébet, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Általános és Szervetlen Kémia Tanszékének egyetemi adjunktusa, aki szerint a kémiát leginkább látványos, érdekes kísérletekkel lehet közelebb hozni a középiskolásokhoz.

Az emelt szintű kémiaérettségi feladatsorát és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.

A középszintű kémiaérettségi feladatsorát és a hivatalos javítókulcsot itt nézhetitek meg.

Nem csak a kémia szakhoz kell kémia

„Környezetmérnöki, biomérnöki, anyagmérnöki és környezettudományi – a vegyészmérnöki és kémia alapszakon kívül – képzéseken is szükség van kémiai ismeretekre” – mondta Bárdos Erzsébet, hozzátéve: a hallgatók egy része azonban gyenge kémiai tudással érkezik az egyetemre, főleg azokra jellemző ez, akik nem kémia vagy vegyészmérnöki szakra felvételiztek. Milyen volt az idei középszintű kémiaérettségi? Itt találjátok legfrissebb cikkeinket, holnap reggel 8-kor pedig jövünk a hivatalos megoldásokkal.

A Pannon Egyetemen ezért minden szakon szintfelmérővel kezdik az első szemesztert az elsőévesek. Azoknak, akik nem teljesítenek megfelelően, hathetes felzárkóztató kurzust indítanak – a középiskolai tananyag átismétlésére, felelevenítésére –, amelynek a végén újra ki kell tölteniük a szintfelmérőt. „Aki a második alkalommal sem éri el a megfelelő pontszámot, nem veheti fel a számolási gyakorlatok tanegységet” – magyarázta. A hat szak hallgatói számára nemcsak ez utóbbi, hanem az általános kémia előadás is kötelező.

Kémia: szeretjük vagy nem szeretjük?

A Pannon Egyetem adjunktusa szerint a hallgatóknak problémát okoz, hogy a legtöbb középiskola már a 10. évfolyam végén befejezi a kémiaoktatást, „amikor egyetemre kerülnek, kétéves lemaradást kell behozniuk. Azok, akik kémia fakultációra jártak, felkészültebben érkeznek”.

„A diákok egy részének már az általános iskola végén elmegy a kedve a kémiától, mert túl száraz az anyag, és kevés a kísérlet. A középiskolában is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a „mindennapok kémiájára”, hogy lássák a diákok, mennyire fontos része az életünknek a kémia, a vegyipar. Az elvont, nehezen érthető mély részletek helyett érdemesebb lenne globális áttekintést adni a kémiáról, sok-sok izgalmas kísérlettel kiegészítve” – mondta, hozzátéve: a kémiát népszerűsítő programokkal pontosan azt szeretnék bebizonyítani a diákoknak, hogy a kémia érdekes tantárgy.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.