"Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember"

Korrekt feladatsort kaptak a diákok a középszintű informatikaérettségin, a feladatsor „lefedi azokat az ismereteket, amelyekre szükség van a mindennapokban, az egyetemi évek alatt, majd a munka során” – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline
Pixabay / StockSnap

„Korrekt a feladatsor, színesek a feladatok témái” – mondta az Eduline-nak Dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője a középszintű informatikaérettségiről. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az érettségizőknek idén is négy feladatot kellet megoldaniuk - egy gumiabroncsokról szóló szöveget kellett szerkeszteniük, egy infografikát kell készíteniük a háztartási kiadásokról, egy táblázatot különböző települések vízkeménység-adataiból, valamint egy adatbázis-feladatot is kaptak focistákról.

„Erre a szövegszerkesztési tudásra szükség van, akármilyen területen is dolgozik az ember, mert a digitális korban fontos, hogy egy dokumentum, amelyet kiadunk a kezeink közül, igényesen nézzen ki. Pozitív, hogy a szövegszerkesztési feladat lépésről lépére végigvezette a diákokat azon, hogy milyen betűtípust kell használni, milyen bekezdéseket, milyen stílusokat” – magyarázta. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint a középszintű érettségi szövegszerkesztési feladata nem okozhatott meglepetést a diákoknak, klasszikus feladatról van szó. „A második feladat különösen tetszett, szellemes, a háztartási kiadásokról kellett infografikát készíteni, dinamikus tartalmat előállítani” – mondta, hozzátéve: az Excel- és az adatbázis-feladat is a középszintnek megfelelő volt.

Milyen tudásra van szükségük a hallgatóknak?

„Elég sok hallgató érkezik hozzánk úgy, hogy ismer legalább egy programozási nyelvet. Nem feltétlenül a bonyolultabbakat, de nem is ez a lényeg, sokkal inkább az algoritmizálási, az absztrakciós képesség, hogy valaki képes problémamegoldásban gondolkodni. Ez bőven elég” – magyarázta a BME oktatója a programozási ismeretekről, hozzátéve: a matematika az alap, amelyre hosszabb távon építenek, ha emellett valaki megfelel fizikából és rendelkezik a „mindennapi informatikai készségekkel”, akkor jól fog boldogulni az egyetemen.

„Aki informatikus akar lenni, annál a digitális írástudás elvárás. A BSc-képzésen nem tartunk olyan kurzusokat, amelyek a középszintű érettségi témaköreivel foglalkoznak, adottnak tekintjük ezeket az ismereteket. A BProf (üzemmérnök-informatikus képzés – a szerk.) képzésen azonban a mindennapok informatikája című tárgynál éppen azokat a területeket tekintjük át, amelyek a középiskolában valamiért kimaradtak” – magyarázta.

Informatikaérettségi: itt találjátok a legfrissebb infókat

Csütörtökön a középszintű informatikaérettségivel folytatódik az érettségi szezon. Az Eduline-on folyamatosan beszámolunk a feladatokról, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. A középszintű informatika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának. 08:00Ebben a percben... ... országszerte megkezdődtek a középszintű informatikavizsgák. 07:40Reméljük, mindenki beért a vizsgára Jöhet az eligazítás a rendszergazdától.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.