Hivatalos: így változik az érettségi 2017-től, itt vannak a részletek

Nem érdemes az előző évek vizsgakövetelményei alapján felkészülni a 2017-es érettségire, több tantárgyból változnak ugyanis a feladatsorok, de az újdonsült szakgimnáziumok végzősei is nagy változással néznek szembe.

  • Eduline

Kötelező lesz a szakmai érettségi

2017-től a volt szakközépiskolák - új nevükön a szakgimnáziumok - végzősei kötelesek érettségizni a szakmacsoportuknak megfelelő szakmai tárgyból. A magyar-, a matek-, a történelem- és az idegen nyelvi érettségi marad, az ötödik vizsga a szakgimnazistáknál 2017-től azonban nem választható.

Változik a magyarérettségi

Sok ponton. A középszintű írásbeli magyarérettségin 2017-től a vizsgázóknak először a szövegértési feladatsort kell megoldaniuk (az ajánlás szerint erre körülbelül 60 percet érdemes szánni), majd meg kell oldaniuk egy szövegalkotási feladatot, ez a "köznapi szöveg alkotása" elnevezésű rész.

Mónus Márton

A diákok két feladat közül választhatnak: egy gyakorlati szöveget kell írniuk vagy a középszintű magyarérettségiben eddig is szereplő érvelési feladatot kell megoldaniuk, az ajánlás szerint erre körülbelül 30 percet érdemes szánni.

A középszintű magyarérettségin ezután következik a második szövegalkotási rész: a diákoknak 150 perc alatt kell egy műelemző vagy egy összehasonlító elemző fogalmazást írniuk a megadott művekről. További részleteket itt találtok.

A matekérettségin is lesznek meglepetések

Matekból főleg az emelt szintű érettségi követelményrendszere változik: bővült a bizonyítandó tételek köre, az írásbelin az algebra 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt, és a pontozás is más lesz 2017-től. A középszintű vizsga majdnem változatlan marad, az írásbeli II. részében azonban az összes feladat több részkérdésből áll majd. További részleteket itt találtok.

Ilyen lesz a 2017-es tavaszi érettségi: a legfontosabb dátumok

Történelem: a pontozás is más lesz

Itt is sok módosítás van, az írásbelin és a szóbelin megszerezhető pontok aránya például mind közép-, mind emelt szinten a jelenlegi 90-60-ról 100-50-re módosul. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont pedig 50-50 arányban oszlik meg a teszt és az esszék között.

Az esszékérdések száma csökken. Középszinten jelenleg nyolc lehetőségből hármat választ a vizsgázó, az új vizsgaleírás szerint négyből két témát választhat, emelt szinten pedig a jelenlegi tízből négy helyett hatból hármat választhat. További részleteket itt találtok.

Könnyen megszerezhető pontok? Nincs többé

"A nemzeti alaptantervhez igazítva az élő idegen nyelvi érettségi vizsga középszintje a Közös Európai Referenciakeret (KER) értelmében a B1 szintnek, az emelt szint továbbra is a B2 szintnek felel meg. Ennek alapján mind a követelményekből mind a vizsga leírásából kikerültek az A2-re vonatkozó magyarázatok, az A2 szintnek megfelelő feladatok" - közölte oldalán az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).

Csak ezekből a tárgyakból tehettek emelt szintű érettségit tavasszal

Ez azt jelenti, hogy a középszintű angol-, német-, francia-, olasz-, orosz-, spanyol- és egyéb nyelvi érettségiről eltűnnek a legkönnyebb feladatok - vagyis rosszul járnak azok, akik a kettesre hajtottak, a többiek viszont csak néhány könnyen megszerezhető ponttól búcsúzhatnak el.

Természettudományos tárgyak

Biológiából, fizikából és kémiából is változik az érettségi - erről itt, itt és itt olvashattok.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.