Vagyis érdemes alaposan átnézni az új helyesírási szabályzatot, különben értékes pontokat veszíthettek. A Magyar Tudományos Akadémia 2015 szeptemberében rukkolt elő az új kiadással - a korábbi, 11. kiadás ugyanis 1984-ben készült.

Mi változott?

Az új gyűjtemény több könnyítést is tartalmaz: ezentúl például kétféleképpen is írhatók az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjai, tehát a dühvel és a dühhel szó egyaránt helyes. Könnyítés, hogy ezután az elseje, elsején és elsejéig szóalakokat a korábbinál többféleképpen lehet leírni: elfogadható az 1. vagy 1-je, az 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig írásmód. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva pedig háromféleképpen is használható: 1-i, 1-ji vagy 1-jei.

A betűrendbe sorolás szabályai is módosultak. Ezentúl csak akkor kell különbséget tenni nagy és kis kezdőbetű között, ha a két szó között kizárólag ez a különbség.

A kettőnél több szóból álló összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül továbbra is egybeírjuk, ám mostantól a szótagszámba az -i képző nem számít bele.

Tulajdonnevek toldalékolásakor már nem lehet egyszerűsíteni, így az eddig helyes Bernadettel helyett már Bernadett-tel alakot kell írni. Figyelem: a felsorolás nem teljes, nézzétek meg a helyesírási szabályzat végén lévő összefoglalót a változásokról.

Az elmúlt hónapokban több tesztet is készítettünk azoknak, akik szeretnék ellenőrizni, ismerik-e az új helyesírási szabályokat. Ezeket a kvízeket itt próbálhatjátok ki: