Waldorf-gimnázium: erre számíthattok, ha ilyen középiskolát választanátok
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
1. feladat: mit szeretnél tanulni?
Az első feladat, hogy eldöntsd, mit is szeretnél tanulni. Vannak olyan szerencsések, akik már az óvodában is tudták, hogy kísérleti fizikusok vagy híres génsebészek szeretnének lenni, és egy egészen speciális terület érdekli őket. Őket a brit felsőoktatás a legkülönfélébb alapképzésekkel csábítja, a ráksejtbiológiától, a genetikától kezdve az összehasonlító irodalmon át a kriminológiáig.
A legtöbb diáknak inkább szerteágazó érdeklődése van, sokszor nem is csak egyetlen tudományterületről. A brit egyetemi rendszernek az egyik hatalmas előnye, hogy nem mindig szükséges választani: az úgynevezett combined kurzusok választásával tanulhatnak például közgazdaságtant földrajzzal vagy kínai nyelvvel kombinálva; fizikát csillagászattal vagy akár filozófiával együtt; pszichológiát nyelvészettel vagy szociológiával. A kombinációk sora szinte végtelen.
Oxford. Időben el kell kezdeni a felkészülést
Wikipedia
2. feladat: információgyűjtés
Az egyetemek honlapjukon részletesen ismertetik a képzéseik tartalmát és a felvételi követelményeiket. Ennél gazdagabb információt a brit felsőoktatási kiállításon (UCAS Exhibition) lehet szerezni - ide saját szervezésben és szervezett formában, például a go2uni programmal is lehet jutni. Egyetemlátogatással még jobb képet szerezhetsz arról a környezetről, ahol a következő két-négy évet szeretnéd tölteni, ezért egy ilyen útra is érdemes önállóan vagy csoportosan elmenni.
3. feladat: a personal statement és a referencia
Ideális esetben három hónappal a felvételi jelentkezés határideje előtt mindenki eldönti, hogy mit szeretne tanulni, és melyik az az öt hely, ahova érdemes és esélyes bejutni. Ekkor kell elkezdeni a personal statement megírását, és kiválasztani azt a tanárt, aki majd megírja a referenciát.
Ezek az esszék döntő fontosságúak a felvételin, mivel ezeken keresztül kell meggyőzni a felvételi bizottságot az eredményedről, motivációdról, önállóságodról. A személyes adatokat egy központi online felületen kell beírni, és ugyanide kell feltölteni ezeket a dokumentumokat október 15-ig (ha az Oxford és a Cambridge, vagy az orvosi egyetemek képzéseire jelentkezel), a többi felsőoktatási intézményben január 15. a határidő.
Ezután az egyetem értékeli a jelentkezést, behívhat interjúra, illetve előírhat felvételi tesztet, amelyekre előzetesen fel kell – és lehet – készülni. A szerencséseket azután tavaszig értesítik arról, hogy milyen érettségi- és nyelvvizsga-követelmények teljesítése esetén juthatnak be a képzésre (ez a conditional offer). A kiválasztott diákoknak ezután csak a szálláskeresés, ügyintézés, utazás, diákhitel-kérelem jóval kellemesebb problémáival kell foglalkozniuk.
A feladat tehát nem egyszerű, de egyre több magyar diák veszi sikerrel az akadályokat (jelenleg több mint 10 000-en tanulnak külföldi egyetemen), ugyanis olyan felkészítők közül válogathatnak, mint például az Euroexam go2uni programja, amely a felvételi folyamat teljes egészén végigkíséri őket.
A skót Roxfort, ahol hajnali kettőig tart nyitva a könyvtár
A magyar diákoknak van néhány titkos favoritja. Ezek egyike Skóciában a University of Glasgow, ahol most is becsületes magyar csapat erősíti a legkülönbözőbb szakok, societyk és a színes, zajos Student Village életét. Levente fizikát és űrkutatást, Emma zoológiát, Lili közgazdaságtant tanul, de megtalálható a magyar diákok palettáján a pszichológia is éppúgy, mint az aeronautika.
