Ilyen az alkalmassági vizsga a tanári szakokon: íme, minden részlet

Túry Gergely

A tanárképzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük - kivéve azoknak, akik jelenleg is pedagógusként dolgoznak, nekik csak a foglalkoztatás igazolását kell benyújtaniuk.

A pályaalkalmassági vizsgán a jelentkező által korábban elküldött motivációs levél alapján beszélgetnek a karrierterveiről, arról, hogy miért szeretne tanár lenni, milyen elképzelései vannak a tanári szakmáról.

Emellett a felvételizőknek vagy egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmezniük, véleményezniük egy pedagógiai témájú szöveg alapján, vagy a jelentkező által szabadon választott, pedagógiai témájú olvasmányról kell beszélgetni a vizsgáztatókkal, méghozzá a nevelési szempontok kiemelésével. Ez a rész körülbelül 15-20 perces, a beszélgetésen a háromfős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják.

Emellett a felvételizőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs olyan betegségük, amely akadályozná őket tanulmányaik folytatásában, az egyéves szakmai gyakorlat elvégzésében. 

A felvételi tájékoztató külön felhívja a figyelmet arra, hogy az alkalmassági vizsgára külön szakirodalomból nem kell készülni. "Az alkalmassági vizsgára egy helyen, az első osztatlan tanárképzési jelentkezési hely intézményében kerül sor. Ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes. A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre" - olvasható a tájékoztatóban.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.