Itt a lista: ezeken a szakokon tartanak alkalmassági vizsgát

Több száz szakon tartanak alkalmassági vizsgát, itt vannak az időpontok és a vizsgadíjak.

  • Eduline
Fülöp Máté

Bizonyos képzéseken, így például művészeti, rendészeti és katonai, osztatlan tanári vagy más pedagógiai szakokon alkalmassági vizsgát is tartanak, melyek lehetnek egészségügyi vizsgálatok, pályaalkalmassági vizsgálatok, esetleg nyelvi alkalmassági vizsgálatok is. Azt, hogy egy képzésen szerveznek-e alkalmassági vizsgát, a felvi.hu-n, a meghirdetett szakok listájában találjátok, a vizsgák időpontjait és az esetleges vizsgadíjakat pedig ebben a táblázatban nézhetitek meg.

Az alkalmassági vizsgáról értesítést küldenek az egyetemek, főiskolák, így amennyiben a vizsga időpontja előtt egy héttel nem kaptatok még ilyen levelet, érdemes az intézményeknél érdeklődni. A 2016-os felvételiről szóló további cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.