Ötven óra közösségi munka kell az érettségihez: a részletek

Újfajta együttműködéseket indíthat el az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat; az ötvenórás szolgálat...

  • MTI
Fazekas István

Újfajta együttműködéseket indíthat el az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat; az ötvenórás szolgálat teljesítését ebben a tanévben kezdhették el a diákok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára.

Sipos Imre a témáról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a megújult Nemzeti alaptanterv egyik eleme az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat.  Az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges ötven óra szolgálatot elsősorban a szorgalmi időszakra kell szervezni, ugyanakkor a jogszabály betartásával a nyári szünidőben végzett tevékenység is beleszámítható. Ez utóbbihoz az intézmény hozzájárulása szükséges - magyarázta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a szolgálat azoknak a nappali tagozatos diákoknak kötelező, akik 2016. január 1. után érettségiznek.

Az elmúlt két hónap alatt nyolc városban tartottak ezzel kapcsolatban előadásokat tájékoztató napok keretében, pedagógusoknak és tanulóknak, valamint a fogadó intézmények szakembereinek.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény alapján a diákok egyénileg vagy csoportosan láthatnak el szociális, környezetvédelmi feladatokat. Ez csak intézményi keretek között történhet, megszervezése pedig az iskola feladata. Nem munkáról, hanem segítő tevékenységről van szó, és a szülők jóváhagyása nélkül nem folytatható - tette hozzá Sipos Imre. A helyettes államtitkár elmondta még, az ötvenórás keretet három tanévre elosztottan és alkalmanként három órában tervezik az intézmények.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy ezáltal újfajta együttműködések alakulhatnak ki, amelyekkel a társadalmi felelősségvállalás szemléletét szándékoznak erősíteni. Minden iskolának lehetősége van ugyanakkor arra, hogy saját arculatához illeszkedő tevékenységeket válasszon - jegyezte meg.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője azt hangsúlyozta, hogy a közösségi szolgálat az emberek közötti kapcsolati háló megerősítését és bővülését segítheti. Olyan társadalmi csoportok és egyének találkozhatnak egymással, amelyek-akik egyébként nem biztos, hogy kapcsolatba lépnének egymással. Az intézet kezdettől bekapcsolódott a programba - mondta, hozzátéve, hogy a szolgálat rövid távon is hasznos a diákoknak, hosszú távon pedig segít a társadalomnak is.

Bodó Márton az intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a tájékoztató napokon mintegy hatszázan vettek részt, a pedagógusokat, osztályfőnököket, koordináló tanárokat arról informálták, milyen teendőjük van a szolgálattal kapcsolatban. Ősszel várhatóan ingyenes akkreditált képzés is indul - mondta, megemlítve, hogy a közösségi szolgálat portálját (www.kozossegi.ofi.hu) szeptember óta már több mint harmincezren látogatták meg.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.