Ötven óra közösségi munka kell az érettségihez: a részletek

Újfajta együttműködéseket indíthat el az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat; az ötvenórás szolgálat...

  • MTI
Fazekas István

Újfajta együttműködéseket indíthat el az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat; az ötvenórás szolgálat teljesítését ebben a tanévben kezdhették el a diákok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára.

Sipos Imre a témáról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a megújult Nemzeti alaptanterv egyik eleme az önkéntességet támogató iskolai közösségi szolgálat.  Az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges ötven óra szolgálatot elsősorban a szorgalmi időszakra kell szervezni, ugyanakkor a jogszabály betartásával a nyári szünidőben végzett tevékenység is beleszámítható. Ez utóbbihoz az intézmény hozzájárulása szükséges - magyarázta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a szolgálat azoknak a nappali tagozatos diákoknak kötelező, akik 2016. január 1. után érettségiznek.

Az elmúlt két hónap alatt nyolc városban tartottak ezzel kapcsolatban előadásokat tájékoztató napok keretében, pedagógusoknak és tanulóknak, valamint a fogadó intézmények szakembereinek.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési törvény alapján a diákok egyénileg vagy csoportosan láthatnak el szociális, környezetvédelmi feladatokat. Ez csak intézményi keretek között történhet, megszervezése pedig az iskola feladata. Nem munkáról, hanem segítő tevékenységről van szó, és a szülők jóváhagyása nélkül nem folytatható - tette hozzá Sipos Imre. A helyettes államtitkár elmondta még, az ötvenórás keretet három tanévre elosztottan és alkalmanként három órában tervezik az intézmények.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy ezáltal újfajta együttműködések alakulhatnak ki, amelyekkel a társadalmi felelősségvállalás szemléletét szándékoznak erősíteni. Minden iskolának lehetősége van ugyanakkor arra, hogy saját arculatához illeszkedő tevékenységeket válasszon - jegyezte meg.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője azt hangsúlyozta, hogy a közösségi szolgálat az emberek közötti kapcsolati háló megerősítését és bővülését segítheti. Olyan társadalmi csoportok és egyének találkozhatnak egymással, amelyek-akik egyébként nem biztos, hogy kapcsolatba lépnének egymással. Az intézet kezdettől bekapcsolódott a programba - mondta, hozzátéve, hogy a szolgálat rövid távon is hasznos a diákoknak, hosszú távon pedig segít a társadalomnak is.

Bodó Márton az intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a tájékoztató napokon mintegy hatszázan vettek részt, a pedagógusokat, osztályfőnököket, koordináló tanárokat arról informálták, milyen teendőjük van a szolgálattal kapcsolatban. Ősszel várhatóan ingyenes akkreditált képzés is indul - mondta, megemlítve, hogy a közösségi szolgálat portálját (www.kozossegi.ofi.hu) szeptember óta már több mint harmincezren látogatták meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.