A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 1172 helyszínen 115 300-an tesznek érettségit.

Percről percre a magyarérettségiről

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Középszintű érettségi: négy óra tömény élvezet

A középszintű magyarérettségi 240 perces. A vizsgázóknak két - egy szövegértési és egy szövegalkotási - feladatsort kell megoldaniuk. Először egy megadott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk, erre 60 percet kapnak, a jó válaszokkal 40 pontot szerezhetnek. Ezután három esszéfeladat - érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés - közül kell választaniuk. A fogalmazásra összesen 60 pontot kaphatnak: a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár.

Szabó Roland az eduline-nak elmondta, a szövegértési feladatoknál figyelni kell elsősorban a kérdés jellegére: ha a feladat "Húzza alá!", akkor alá kell húzni, s nem bekarikázni, és így tovább; ha a feladat "Idézze!", akkor szó szerinti másolást kíván meg a feladat. Ezekhez a sziporkákhoz mereven ragaszkodik a megoldókulcs.

A szövegalkotási feladat megoldására három órát kapnak a diákok: az idén is egy érvelés, egy összehasonlító elemzés és egy műelemzés közül választhatnak. A szövegalkotási feladatoknál a tématartás kérdése okozza a legtöbb problémát. A feladat mindig egyértelműen és célirányosan fogalmaz, így annak megfelelően a konkrét, fölvetett problémára kell reflektálni, más irányba nem érdemes elcsúsztatni a gondolatmenetet - mondta Szabó Roland.

Mindhárom esszénél kiemelt fontosságú az állítás-bizonyítás kettőssége, egy állítás csak akkor válik relevánssá, ha azt a vizsgázó a konkrét szövegből vett vagy abból következő példával bizonyítja. A megközelítés műelemzésnél mindig tárgyilagos legyen, ne érzelmek által irányított. Tartózkodni érdemes a pongyola megfogalmazásoktól. Továbbá ügyelni kell a szöveg helyes megszerkesztettségére és elrendezésére:  a bekezdésben mindig föl kell vetni a konkrét problémát: Miről szól az esszé? Milyen problémák mentén közelíti meg a témát?

A tárgyalás: maga a téma kifejtése, a fentebb említett ok-okozati/ állítás-bizonyítás logika mentén. A tárgyalás gondolategységeit is mindig új bekezdésbe kell írni. A befejezés reflektál a bevezetőben fölvetett problémára, tehát összefoglal.

Emelt szintű érettségi: az idén is nehéz lesz

Az emelt szintű magyarérettségi is 240 perces, egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. A diákok maguk dönthetik el, melyik feladattal kezdenek, mennyi időt szánnak az esszékérdésekre és a rövid feladatok megoldására. A nyelvi-irodalmi feladatsorban a nyelvi és az irodalmi ismereteket ellenőrző kérdések aránya általában 40-60 százalék.