Folytatódik az érettségi: íme, az e heti menetrend

Ezen a héten is folytatódnak a végzős középiskolások megpróbáltatásai. Mi pedig összegeztük, mikor melyik vizsgát kell teljesíteniük.

  • Eduline

Az e heti beosztást itt láthatjátok:

Dátum

Időpont

Tantárgy

2017. 05. 22.8:00Fizika
14:00Vizuális kultúra
2017. 05. 23.8:00Francia nyelv
14:00Filozófia
2017. 05. 24.8:00Spanyol nyelv
14:00Dráma
14:00Mozgóképkultúra és médiaismeret
2017. 05. 25.8:00Olasz nyelv
14:00Katonai alapismeretek
14:00Pszichológia
14:00Természettudomány
2017. 05. 26.8:00

Orosz/

Beás/

Eszperantó/

Finn/

Holland/

Horvát/

Japán/

Kínai/

Lengyel/

Lovári/

Portugál/

Román/

Szerb/

Szlovák/

Szlovén/

Ukrán nyelv

Ha pedig át szeretnétek nézni, mire készüljetek az idei érettségin:

Rengeteg változás jön az érettségin - fizikából is sok minden más lesz

A magyar-, a töri-, a matek-, az idegen nyelvi és a biológiaérettségi mellett a fizikaérettségi szabályai is változnak 2017-től. Összefoglaltuk a legfontosabb módosításokat. Új témák is lesznek az érettségin Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tájékoztatója szerint a követelményrendszerbe bekerült néhány hagyományos, eddig az érettségi vizsgakövetelményekben nem szereplő téma (például a hidrosztatika vagy a változó forgómozgás).

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.