Ki jelentkezhet tanárképzésre?
Az új osztatlan tanárképzésre érettségi után lehet jelentkezni, vagyis nem kell BA- vagy BSc-diplomát szerezni előtte. Ha már alapszakosok vagytok, 2016-ig jelentkezhettek tanári mesterszakra is. Osztatlan formában közismereti, művészeti és szakmai tanárszakok indulnak. Az induló közismereti tanárképzésekről itt olvashattok.
Miből áll a pályaalkalmassági vizsga?
A pályaalkalmassági vizsga két részből áll: az egyik a motivációs elbeszélgetés, amely a korábban megírt motivációs levél alapján zajlik. Ezután eldönthetitek, hogy egy konkrét nevelési helyzetet szeretnétek elemezni (egy pedagógiai témájú szöveget fogtok kapni, az abban leírt esetet kell nevelési szempontból elemezni), vagy inkább egy pedagógiai témájú olvasmányról beszélgetnétek. Akármelyiket választjátok, 15-20 perces beszélgetésre készüljetek.
Miből kell készülni?
Az alkalmassági vizsgához nem adnak meg külön szakirodalmat, a motivációs levelet viszont korábban kell elküldenetek.
Hogyan értékelnek?
A háromfős bizottság egyetemi, főiskolai oktatókból áll, ők egymástól függetlenül értékelik a teljesítményeteket. Pontszámot nem kaptok a vizsgára, csak "alkalmas" és "nem alkalmas" minősítést - ha nem mentek át a vizsgán, hiába van elegendő pontotok, egyetlen tanárszakra sem kerülhettek be.
Ha több szakot jelölök meg, mindenhol vizsgáznom kell?
Nem, az alkalmassági vizsgát csak az első helyen megjelölt intézményben kell letennetek. Az ott elért eredmény érvényes a többi egyetem főiskola pedagógusképzésén is. A 2014-es felvételiről itt olvashattok.
Az osztatlan tanárképzésről szóló további cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
