Őszi érettségi: ma lejár a jelentkezési határidő

Már csak egy napotok maradt, ha idén ősszel szeretnétek érettségizni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jelentkezéshez.

A 2025. őszi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig adhattok be jelentkezést. A folyamat során meg kell jelölnötök, hogy rendes, előrehozott, szintemelő, pótló, javító, ismétlő vagy kiegészítő érettségit szeretnétek tenni.

Őszi érettségi: itt nézhetitek meg azoknak a középiskoláknak a listáját, ahol vizsgát tehettek

Előrehozott vizsga: csak két tárgyból lehetséges

Az őszi időszakban előrehozott érettségire kizárólag digitális kultúrából és idegen nyelvekből jelentkezhettek. Ha sikerrel jártok, a következő tanévben már nem kell újra tanulnotok ezeket a tárgyakat.

Sikertelen vizsga esetén azonban legközelebb csak a tavaszi vizsgaidőszakban jelentkezhettek pótló- vagy javítóvizsgára. Ilyenkor még a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok – például emelt szintről középszintre.

Fontos: javító vizsgán minden vizsgarészt újra kell teljesíteni, tehát nemcsak az írásbelit, hanem a szóbelit is.

Itt találjátok a 2025-ös őszi emelt érettségi fő tantárgyainak tételcímeit

Mikor ingyenes az őszi érettségi?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a vizsga csak két esetben térítésmentes:

  • Ha tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban vagytok, és még nem szereztétek meg az érettségi bizonyítványt.
  • Ha tanulói jogviszonyban első alkalommal sikertelen érettségit tesztek, és most javító- vagy pótló vizsgára jelentkeztek.

Minden más esetben vizsgadíjat kell fizetni. A díj a vizsga szintjétől függ:

  • középszinten: 44 000 Ft tantárgyanként
  • emelt szinten: 73 000 Ft tantárgyanként
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.