Ady, Babits, Kosztolányi és mások - ezek a szerzők tűnhetnek fel a középszintű magyarérettségiben

Tippelgetések helyett nézzétek meg, kik szerepelnek a vizsgaszabályzatban.

  • Székács Linda

Május 5-én 77 972 diák írja az írásbelit középszinten magyar nyelv és irodalomból, míg a középszintű szóbeliket június 16. és július 2. között tartják majd.

Milyen szerzők tűnhetnek fel az érettségiben?

A válasz az érettségi vizsgakövetelményeiben keresendő. Az Oktatási Hivatal honlapjáról elérhető dokumentumban ugyanis világosan megjelölik a magyar nyelv és irodalom érettségi témaköreit, és hogy azokon belül miket kérdezhetnek a diákoktól.

Mutatjuk, milyen költők és írók tűnhetnek fel a vizsgaszabályzat szerint az érettségiben.

1. témakör: Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők

  • Ady Endre
  • Arany János
  • Babits Mihály
  • Herczeg Ferenc
  • Jókai Mór
  • József Attila
  • Kosztolányi Dezső
  • Mikszáth Kálmán
  • Petőfi Sándor
  • Vörösmarty Mihály

2. témakör: Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők

  • Janus Pannonius
  • Balassi Bálint
  • Zrínyi Miklós
  • Mikes Kelemen
  • Csokonai Vitéz Mihály

3. témakör - Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából. Választható szerzők

  • Berzsenyi Dániel
  • Gárdonyi Géza
  • Illyés Gyula
  • Juhász Gyula
  • Karinthy Frigyes
  • Kölcsey Ferenc
  • Krúdy Gyula
  • Márai Sándor
  • Móricz Zsigmond
  • Nagy László
  • Örkény István
  • Pilinszky János
  • Radnóti Miklós
  • Szabó Lőrinc
  • Szabó Magda
  • Tóth Árpád
  • Weöres Sándor

"A fenti lista bővíthető egy, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel" - jegyzik meg.

4. témakör: Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból

  • Áprily Lajos
  • Dsida Jenő
  • Gion Nándor
  • Kányádi Sándor
  • Kovács Vilmos
  • Reményik Sándor
  • Sütő András
  • Tamási Áron
  • Wass Albert

A fenti lista bővíthető egy, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel - írják itt is.

7. témakör: Színház és dráma

  • Szophoklész egy műve
  • Shakespeare egy műve
  • Molière egy műve
  • Katona József: Bánk bán
  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov
  • Örkény István egy drámája
  • Egy 20. századi magyar dráma

A részletes vizsgakövetelményeket ide kattintva éritek el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.