Milyen részekből áll és hogyan pontozzák a középszintű magyarérettségit?

2024-től a középszintű magyarérettségi némileg máshogy néz ki, mint a korábbi években. Mutatjuk, milyen részekből áll és hogyan pontozzák.

  • Székács Linda

Míg 2024 előtt az I. rész egy szövegértés és egy gyakorlati feladatból állt, a II. részben pedig a tanulók kiválaszthatták, hogy egy műértelmező esszét írnak, vagy pedig egy összehasonlító elemzést, addig 2024-től a vizsga

  • I. része egy szövegértés feladatból és egy irodalmi és nyelvtani  "kvízből" áll.
  • a II. részből pedig kikerült az összehasonlító elemzés. Helyette egy műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak a vizsgázók.

Középszinten a magyar írásbelivel összesen 100, a szóbelivel pedig 50 pontot lehet szerezni.

Az írásbeli pontozása a következőképpen oszlik el:

I. rész:

  • szövegértési-nyelvi feladatsor - 40 pont
  • irodalmi feladatlap - 20 pont
Mindezek megoldására 90 perce lesz az érettségizőknek.

II. rész

A vizsga második részét 150 perc alatt kell megoldani, ebben

  • a műértelmezés vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása maximum 40 pontot ér.

A feladatlap megoldása során a súlyos helyesírási hibák és a csúnya, rendezetlen íráskép mínuszpontokkal járhat. A helyesírási hibákért 8, az írásképért 2 pontot vonhatnak le.

 

    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.