Milyen részekből áll és hogyan pontozzák a középszintű magyarérettségit?

2024-től a középszintű magyarérettségi némileg máshogy néz ki, mint a korábbi években. Mutatjuk, milyen részekből áll és hogyan pontozzák.

  • Székács Linda

Míg 2024 előtt az I. rész egy szövegértés és egy gyakorlati feladatból állt, a II. részben pedig a tanulók kiválaszthatták, hogy egy műértelmező esszét írnak, vagy pedig egy összehasonlító elemzést, addig 2024-től a vizsga

  • I. része egy szövegértés feladatból és egy irodalmi és nyelvtani  "kvízből" áll.
  • a II. részből pedig kikerült az összehasonlító elemzés. Helyette egy műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak a vizsgázók.

Középszinten a magyar írásbelivel összesen 100, a szóbelivel pedig 50 pontot lehet szerezni.

Az írásbeli pontozása a következőképpen oszlik el:

I. rész:

  • szövegértési-nyelvi feladatsor - 40 pont
  • irodalmi feladatlap - 20 pont
Mindezek megoldására 90 perce lesz az érettségizőknek.

II. rész

A vizsga második részét 150 perc alatt kell megoldani, ebben

  • a műértelmezés vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása maximum 40 pontot ér.

A feladatlap megoldása során a súlyos helyesírási hibák és a csúnya, rendezetlen íráskép mínuszpontokkal járhat. A helyesírási hibákért 8, az írásképért 2 pontot vonhatnak le.

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.