Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségi vizsgákra

Még néhány napotok van benyújtani a jelentkezésetek, ha októberben érettségiznétek.

  • Székács Linda

Szeptember 5-én lejár az őszi érettségik jelentkezési határideje; eddig tudtok jelentkezni a 2024-es október-novemberi vizsgákra, ha rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító vagy előrehozott érettségit tennétek. Ez azt jelenti tehát, hogy akár tizenegyedikes diákok is vizsgázhatnak előrehozottan ősszel, de azoknak is lehetőségük lesz javítani (és később a keresztféléves felvételin egyetemre jelentkezni), akiknek nem jól sikerült a tavaszi érettségijük.

Jelentkezni a jelentkezési lap kitöltésével lehet, amit az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani. Tanulói jogviszonnyal rendelkező diák esetében ez az iskola, tanulói jogviszonnyal nem rendelkező esetén pedig a területileg illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal.

A jelentkezésről bővebb információkat itt találtok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István