Már van érettségitek, de javítani szeretnétek? Így tudtok jelentkezni az őszi vizsgaidőszakra

Mutatjuk, milyen módokon adhatjátok le a jelentkezéseteket a 2024-es őszi érettségire.

  • Eduline

Nemsokára elindul a jelentkezés az őszi érettségire. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint abban az esetben, ha már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, akkor Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból tehettek érettségit, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanultátok-e az adott vizsgatárgyat.

Hogyan jelentkezhettek az érettségire?

Az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket a területileg illetékes fővárosi és vármegyei hivatalokban. Ezt egy ügyfélkapus azonosítást követően tudjátok megtenni.

A letölthető jelentkezési lapot

  • postai úton
  • e-papír szolgáltatással
  • vagy személyesen is le lehet adni.

Ha a kormányhivatalban nyújtjátok be a jelentkezéseteket, az ahhoz szükséges jelentkezési lap várhatóan augusztus második felétől lesz elérhető az Oktatási Hivatal oldalán (közvetlenül a főoldalról).  Majd azt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt megküldeni a kormányhivatalnak.

Érdemes előzetesen egyeztetni azzal az iskolával, ahol az érettségit szeretnétek tenni, ugyanis az intézményeknek nem köteles fogadniuk a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.

Ha egy vizsgaidőszakban egyszerre több vizsgatárgyból is érettségizni szeretnétek, minden vizsgára történő jelentkezését egy intézményben (kormányhivatalban vagy középiskolában) kell leadnotok.

Az OH azt is kiemeli, hogy az érettségi bizonyítvány kiadása után letett vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, a vizsgázó a sikeres (legalább elégséges) vizsga eredményéről érettségi tanúsítványt kap.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.