Nem sikerült jól az érettségi? Eddig jelentkezhettek az őszi vizsgaidőszakra

Mutatjuk, mikor tudtok legközelebb érettségi vizsgát tenni a 2024/2025-ös tanévben.

Az Oktatási Hivatala tájékoztatása szerint szeptember 5-ig lehet jelentkezni a 2024/2025-ös tanév október-novemberi érettségi vizsgáira.

Ebben az időszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgákat is lehet tenni, ami azt jelenti, hogy akár tizenegyedikes diákok és felnőttek is vizsgázhatnak, de azok a tanulók is javíthatnak, akiknek esetleg nem jól sikerült a tavaszi érettségijük.

Ha a jelentkezés során már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, akkor Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból tehettek érettségi vizsgát. Ez azokra a tárgyakra is vonatkozik, amelyeket esetleg a tanulmányaitok alatt nem tanultatok.

Fontos azonban megjegyezni, ha például az egyetemi felvételi miatt javító vizsgát tesztek, akkor az eredménytől függetlenül az utoljára megírt érettségi vizsga eredményeit veszik figyelembe.

Az őszi érettségire kétféleképpen jelentkezhettek: a hozzátok tartozó fővárosi és megyei kormányhivatalban – személyesen, postai úton vagy online – vagy a vizsgát szervező középiskolákban.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.