Tollat, vonalzót, számológépet és függvénytáblát mindenképp vigyetek a mai matekérettségire. Összegyűjtöttünk mindent, amit a 9:00-kor kezdődő vizsgáról tudni érdemes. A matematika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.
Idén 69 047-en vizsgáznak középszinten, 6616-an pedig emelt szinten matematikából. Ráadásul a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján írják meg az érettségit, amely elviekben csökkenti az elvárt ismereteket, és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Ugyanakkor egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A matekérettségi rövidebb lesz, mint a tegnapi magyar volt: ma három óra áll rendelkezésetekre, vagyis délben be fogják tőletek szedni a kilenckor kiosztott feladatlapokat. Viszont itt is két részre lesz bontva a feladatlap: középszinten az elsőre 45 percetek lesz, ebben rövid (többségében egyszerű, alapfogalmakat számonkérő, ellenőrző) feladatok lesznek, összesen tizenkét darab, majd jöhet a második feladatlap.
Milyen részekből áll a matekérettségi?
A második feladatlap a húzósabb rész, arra már 135 percetek lesz. A második feladatsor két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz – ezek mindegyikét meg kell oldanotok. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat vár rátok – ezek közül viszont már csak kettőt kell megoldanotok és csak ezt a kettőt fogja a javító tanár értékelni. A feladatlapon látni fogtok egy jelölőnégyzetet is, ott kell megadnotok, hogy a három feladat közül melyik az, amit nem szeretnétek, hogy értékeljen a javító tanár. Ha ezt elmulasztjátok, akkor a javító automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni, még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek, így erre érdemes nagyon odafigyelni.
Emelt szinten ugyanez a helyzet: ott a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldani, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné. A szabály ugyanaz, mint középszinten: ha valaki ezt elmulasztja, akkor automatikusan az utolsó feladatát nem fogják figyelembe venni.
A témakörök középszinten az alábbi, hozzávetőleges arányokkal fordulnak elő:
"A felsoroltak mind olyan elemek a megváltozott érettségi követelményekben, amelyek ismerete nem csak a gazdasági szakokra készülő, hanem a teljes fiatal felnőtt társadalom számára nagyon hasznosak. A gazdasági karok munkamenetét viszont relevánsan nem befolyásolják ezek az új elemek. Ennek az az oka, hogy a gazdasági képzésben a felsoroltaknál és az érettségi követelményeknél mélyebben elemzünk hasonló helyzeteket és mutatjuk meg ezeket a hallgatóknak"
– mondta lapunknak Tóth-Bozó Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanársegédje, a nemzetközi gazdálkodás alapszak szaktitkára, akit az új követelményekről kérdeztünk és arról, hogy befolyásolja-e a gazdasági karok munkamenetét ez a változás.
Ha az érettségizők túllesznek a vizsgákon, akkor a következő kihívást sokaknak az egyetem fogja jelenteni, ami egy másfajta életvitel a középiskolai évekhez képest, már csak azért is, mert a 45 perces órák helyett itt már 90 percen keresztül kell figyelniük az előadásokon. A szaktitkár szerint ez kihívás lehet az elsőéves hallgatóknak, viszont abban az életkorban vannak, amikor a leginkább rugalmasan tudnak a változásokhoz alkalmazkodni; ezt a rugalmasságot ők is tapasztalják az egyetemen. Második félévre már egészen hatékonyan alakítják az idejüket a hallgatók.
Elárulta, hogy azért van szükség az átlagosan 90 perces órákra, mert az egyetemi tananyag másképp tagolódik egységekre, mint a középiskolai. Emiatt szerencsés helyzetnek tartja a középiskolai óráknál hosszabb foglalkozásokat, mert teljes anyagrészeket tudnak átfogóan megismertetni, az elméleti és gyakorlati részeit az anyagnak egyben kezelni.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
