Mennyi idő alatt kell megoldani a matekérettségi feladatait?

Mutatjuk a matek írásbeli szabályait.

  • Tornyos Kata

A korábbi évekhez hasonlóan a matekérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint két részből áll, amelyre ennyi időtök van középszinten:

  • I. rész: 45 perc
  • II. rész: 135 perc

    Az első rész általában 12 feladatot tartalmaz, amelyekben az alapfogalmakat és egyszerű összefüggéseket kérik számon. Ha letelik a 45 perc, akkor ezt a feladatlapot a felügyelő tanár összegyűjti, és ezzel a feladatrésszel a későbbiekben már nem foglalkozhattok.

    A második 135 perces szakasz további két részre osztható.

    • A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll.
    • A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, de ebből csak kettőt kell megoldanotok.

    Emelt szinten összesen 240 perc alatt kell megoldani a feladatsorokat. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A két résszel összesen 115 pontot lehet szerezni.

     

     

     

    Hozzászólások

    Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

    Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

    „210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

    Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

    „A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

    A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

    Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

    10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.