Több egyetemen is rekordot döntött a felvettek száma az idei pótfelvételin

Hétfőn kiderültek a pótfelvételi ponthatárok, több ezer új hallgató jutott be az egyetemekre mindössze néhány nappal a tanévkezdés előtt.

  • Székács Linda

A felvettek száma az idei évben több felsőoktatási intézményben is rekordot döntött, ami azért is meglepő, mert a pótfelvételi eljárás során csak azok adhatnak le jelentkezést, akik az általános felvételi esetében a listájuk egyetlen képzésére sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek. Ráadásul a felvételizők csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére jelentkezhetnek a pótfelvételiben.

A győri Széchenyi István Egyetemre az idei pótfelvételi eljárás során tavalyhoz képest 91 százalékkal többen, összesen 797-en adták le a jelentkezésüket, közülük pedig végül 534-en nyertek felvételt, így a gólyák száma a júliusban felvettekkel együtt kis híján eléri az ötezret (tavaly ez a szám 3500 volt) – írják a lapunknak küldött közleményükben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy a felvételi ponthatárok 2022-höz képest nem csökkentek.

"Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karra az idén több mint háromszor annyian jutottak be a pótfelvételi során, mint tavaly, de a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon is közel háromszoros a növekedés. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon megduplázódott a tavalyi adat, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karra pedig több mint másfélszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban" - írják.

Tavalyhoz képest 64 százalékkal nőtt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzésein is. 950 jelentkező közül 539 főt vettek fel az intézmény valamelyik képzésére. A legnépszerűbbek az agrár- és élelmiszertudományi képzések voltak, amire 221 új hallgatót vettek fel, de az egyetem közleménye szerint "kiugróan népszerűek voltak idén a pedagógiai képzések is, amelyekre 161 fő nyert felvételt".

Hasonló számok születtek az Óbudai Egyetemen is, ahová az idei pótfelvételi eljárásban 514 új diák jutott be a tavalyi 349-hez képest, így az alapszakokra közel 40 százalékkal többen, a mesterképzéséken pedig ötször annyian kerültek be a pótfelvételiben, mint 2022-ben. Kovács Levente, az egyetem rektora szerint a legnagyobb sikert az újonnan meghirdetett képzések aratták, az infrastruktúra-építőmérnöki, a sportközgazdász mester-, valamint kiberbiztonsági mérnöki alapképzés, de mesterképzésre a tavalyihoz képest ötször annyian, alapszakokon pedig 40 százalékkal többen nyertek felvételt. A Miskolci Egyetemre pedig háromszor annyian jelentkeztek, mint tavaly: összesen 1012-en, akik közül 785 főnek sikerült a meghatározott ponthatárok elérése.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.