Ilyenek voltak a ponthatárok a legnépszerűbb bölcsészképzéseken 2022-ben

Jövő hét szerdán kiderülnek az egyetemi felvételi ponthatárok, ezért összegyűjtöttük, hogy az öt legnépszerűbb bölcsész szakra hány ponttal lehetett bekerülni 2022-ben.

A pszichológia ismételten az első helyezett volt a bölcsész alap-és osztatlan szakok népszerűségi ranglistáján 2023-ban, erre a képzésre ugyanis 7174-en jelentkeztek. Ezt követte a kommunikáció-és médiatudomány 5387 jelentkezővel, majd az anglisztika, ami bár jelenleg a harmadik legnépszerűbb képzés a BTK-n, az első két helyezetthez képest csak 2698-an jelölték meg.

Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly az öt legnépszerűbb bölcsészképzésen, zárójelben pedig azt is láthatjátok, hány pontot kellett elérniük azoknak, akik önköltséges képzésre jelentkeztek.

Pszichológia

  • ELTE: 452 (ANK: 454)
  • PPKE: 447 (ANK: 450)
  • KRE: 441 (ANK: 441)
  • SZTE: 431 (ANK: nem indult)
  • DE: 441 (ANK: 460)
Kommunikáció-és médiatudomány
  • ELTE 434 (ANK: 442)
  • PPKE: 401 (ANK: 434)
  • KRE: 400 (ANK: 280)
  • SZTE: 420 (ANK: 324)
  • DE: 418 (ANK: nem indult)
Anglisztika:
  • ELTE: 393 (ANK: 400)
  • PPKE: 334 (ANK: 389)
  • KRE: 320 (ANK: 280)
  • SZTE: 358 (ANK: 373)
  • DE 374 (ANK: 381)
Szociológia
  • ELTE: 384 (ANK: 410)
  • PPKE: 332 (ANK: nem indult)
  • KRE: 320 (ANK: nem indult)
  • SZTE: 344 ANK: 282)
  • DE: 386 (ANK: 386)
Szabad bölcsészet
  • ELTE 384 (ANK: 280)
  • PPKE: 348 (ANK: 280)
  • KRE: 340 (ANK: 280)
  • SZTE: 340 (ANK: 280)
  • DE: 372 (ANK: 280)

Bár pszichológián magasak voltak tavaly is a ponthatárok, jó hír, hogy a két legnépszerűbb budapesti egyetemen, az ELTE-n és a Pázmányon is nehezebb volt önköltséges képzésre bekerülni, mint államira. Ez azért pozitív, ugyanis a féléves tandíjak elérhetik a több százezres összegeket még a bölcsész képzéseken is. Pszichológián például a tavalyi tandíj a legtöbb egyetemen egységesen 300 ezer forint volt.

A Károlin és a Szegedi Tudományegyetemen ezzel szemben jóval alacsonyabb volt az önköltséges képzés ponthatára, így esélyt kaphatnak azok is, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült annyira jól az érettségi. Viszont ilyen esetben sem kell csüggedni, ugyanis ha a hallgató jól teljesít a félévben, akkor az első félév után esélye van átkerülni államilag finanszírozott képzésre.

A tavalyi ponthatárokat egyébként ide kattintva megtaláljátok az Eduline-on, az ideiekről pedig július 26-án este 8 után fogunk beszámolni.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.