Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Jövő hét szerdán kiderülnek az egyetemi felvételi ponthatárok, ezért összegyűjtöttük, hogy az öt legnépszerűbb bölcsész szakra hány ponttal lehetett bekerülni 2022-ben.
A pszichológia ismételten az első helyezett volt a bölcsész alap-és osztatlan szakok népszerűségi ranglistáján 2023-ban, erre a képzésre ugyanis 7174-en jelentkeztek. Ezt követte a kommunikáció-és médiatudomány 5387 jelentkezővel, majd az anglisztika, ami bár jelenleg a harmadik legnépszerűbb képzés a BTK-n, az első két helyezetthez képest csak 2698-an jelölték meg.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly az öt legnépszerűbb bölcsészképzésen, zárójelben pedig azt is láthatjátok, hány pontot kellett elérniük azoknak, akik önköltséges képzésre jelentkeztek.
Pszichológia
Bár pszichológián magasak voltak tavaly is a ponthatárok, jó hír, hogy a két legnépszerűbb budapesti egyetemen, az ELTE-n és a Pázmányon is nehezebb volt önköltséges képzésre bekerülni, mint államira. Ez azért pozitív, ugyanis a féléves tandíjak elérhetik a több százezres összegeket még a bölcsész képzéseken is. Pszichológián például a tavalyi tandíj a legtöbb egyetemen egységesen 300 ezer forint volt.
A Károlin és a Szegedi Tudományegyetemen ezzel szemben jóval alacsonyabb volt az önköltséges képzés ponthatára, így esélyt kaphatnak azok is, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült annyira jól az érettségi. Viszont ilyen esetben sem kell csüggedni, ugyanis ha a hallgató jól teljesít a félévben, akkor az első félév után esélye van átkerülni államilag finanszírozott képzésre.
A tavalyi ponthatárokat egyébként ide kattintva megtaláljátok az Eduline-on, az ideiekről pedig július 26-án este 8 után fogunk beszámolni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.