Jövő hét szerdán kiderülnek az egyetemi felvételi ponthatárok, ezért összegyűjtöttük, hogy az öt legnépszerűbb bölcsész szakra hány ponttal lehetett bekerülni 2022-ben.
A pszichológia ismételten az első helyezett volt a bölcsész alap-és osztatlan szakok népszerűségi ranglistáján 2023-ban, erre a képzésre ugyanis 7174-en jelentkeztek. Ezt követte a kommunikáció-és médiatudomány 5387 jelentkezővel, majd az anglisztika, ami bár jelenleg a harmadik legnépszerűbb képzés a BTK-n, az első két helyezetthez képest csak 2698-an jelölték meg.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok tavaly az öt legnépszerűbb bölcsészképzésen, zárójelben pedig azt is láthatjátok, hány pontot kellett elérniük azoknak, akik önköltséges képzésre jelentkeztek.
Pszichológia
Bár pszichológián magasak voltak tavaly is a ponthatárok, jó hír, hogy a két legnépszerűbb budapesti egyetemen, az ELTE-n és a Pázmányon is nehezebb volt önköltséges képzésre bekerülni, mint államira. Ez azért pozitív, ugyanis a féléves tandíjak elérhetik a több százezres összegeket még a bölcsész képzéseken is. Pszichológián például a tavalyi tandíj a legtöbb egyetemen egységesen 300 ezer forint volt.
A Károlin és a Szegedi Tudományegyetemen ezzel szemben jóval alacsonyabb volt az önköltséges képzés ponthatára, így esélyt kaphatnak azok is, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült annyira jól az érettségi. Viszont ilyen esetben sem kell csüggedni, ugyanis ha a hallgató jól teljesít a félévben, akkor az első félév után esélye van átkerülni államilag finanszírozott képzésre.
A tavalyi ponthatárokat egyébként ide kattintva megtaláljátok az Eduline-on, az ideiekről pedig július 26-án este 8 után fogunk beszámolni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
