Ennyi pontot szerezhettek a fő tárgyakból a szóbeli érettségiken

Végéhez közelednek az emelt szintű szóbeli érettségik, 19-én folytatódnak a vizsgák a középszintű szóbeli feleletekkel. Mutatjuk, pontosan hány pontot is érnek ezek.

  • Székács Linda

Magyar

Mindegy, hogy közép vagy emelt szinten vizsgáztok, magyar nyelv és irodalomból a szóbeliért mindkét szinten maximum 50 pontot kaphattok. A középszintű vizsgán összesen két tételt kell húznotok, egyet nyelvtanból, egyet pedig irodalomból. A nyelvtan felelettel 10, az irodalommal pedig maximum 25 pontot szerezhettek, a maradék 15 pont pedig a kifejtésetek nyelvi minőségéért jár, vagyis azért, hogy mennyire beszéltek választékosan, a vizsgának megfelelő stílusban és szókinccsel.

Ugyanígy pontozzák az emelt szintű szóbelit is, mindössze annyi a különbség, hogy ezeknek a tételeknek a kifejtésére 5 perccel több időt kaptok, vagyis 15 perc helyett 20 percet.

Matek

Ha sikerült elérnetek az írásbelin a ketteshez szükséges minimum 25 százalékot, akkor nem kell mennetek szóbelizni, hiszen ebből a tárgyból az csak akkor szükséges, ha az írásbelitek sikertelen és javítanotok kell. Amennyiben erre szükség van, a szóbeli feleletetekkel akár 50 pontot is szerezhettek.

Ha viszont emelt szinten vizsgáztok, a 115 pontos írásbeli feladatsor kitöltése után biztos, hogy vár még rátok egy körülbelül 20 perces szóbeli, ahol csakúgy, mint a többi tárgyból, 35 pontért cserébe ismertetnetek kell egy kihúzott tételt.

Töri

Csakúgy, mint a magyar esetében, a történelem érettségiért is 50 pontot kaphattok közép- és emelt szinten egyaránt. Különbség itt is csak az időben (és persze a tételek nehézségében) van, míg ugyanis középszinten 15, addig emelten 20 perc áll rendelkezésetekre a feleletre.

Idegen nyelvek

Mindegy, milyen idegen nyelvből vizsgáztok, a pontozás az összes esetében ugyanúgy néz ki. A szóbeli vizsga középszinten 33, emelten pedig 30 pontot ér, az emelteseknek pedig ebben az esetben is egy kicsit több ideje van a szóbeli feleletre.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hány pontot ér a szóbeli vizsgátok más tárgyakból is, ide kattintva tudtok keresni az Oktatási Hivatal oldalán. Ebben a cikkben pedig összeszedtük, hány pontot érnek az írábeli vizsgáitok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.