"Fogják tudni, de a helyesírás miatt pontokat veszíthetnek" - véli egy szaktanár az angolérettségi eddigi feladatairól

Pontban 9-kor elstartolt az érettségi vizsgák negyedik napja. A diákok ma angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten. Megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga eddigi feladatairól.

  • Székács Linda

A vizsgázóknak az érettségi első részében az olvasott szövegértésüket kellett próbára tenni, ehhez egy városi könyvtárról, internetelérésről, szabadulószobákról és kutyákról szóló szövegeket kaptak, míg a vizsga második felében, a 30 perces nyelvhelyességi feladatok során légiutaskísérőkről, egy korábbi amerikai elnökről és Jane Goodallról kaptak nyelvtani feladatokat.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár úgy véli, az olvasott szövegértés négy feladata között fele-fele arányba oszlanak meg az egyszerűbb és a kicsit nehezebb, trükkösebb feladatok. Figyelni kell bizonyos szófordulatokra, egyes helyeken pedig akár hosszasabban is időzhetnek a diákok, születhetnek hibás megoldások. A szövegek azonban kifejezetten érdekesek, a témák pedig közel állnak a fiatalok érdeklődéséhez.

Hasonló a helyzet a use of english, vagyis a nyelvtani feladatokkal is. A szaktanár szerint bár a vizsgarész első feladata nem kifejezetten nehéz, sőt, a diákok többsége valószínűleg tudja majd a helyes megoldást, olyan szavakat kaptak, amiknek a helyesírása nem a legkönnyebb. Ha pedig akár csak egy betűt is tévesztenek, a megoldásért akkor sem kapnak pontot, ha az egyébként jó lenne. Úgy véli, a vizsga eddigi legnehezebb feladata a nyelvhelyesség utolsó része, mivel itt is lehetnek a diákok számára ismeretlen kifejezések, szótárt pedig - egyelőre - nem használhatnak.

Az angol érettségiről szóló, folyamatososan frissülő tudósításunkat itt tudjátok követni:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.