"Fogják tudni, de a helyesírás miatt pontokat veszíthetnek" - véli egy szaktanár az angolérettségi eddigi feladatairól

Pontban 9-kor elstartolt az érettségi vizsgák negyedik napja. A diákok ma angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten. Megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga eddigi feladatairól.

  • Székács Linda

A vizsgázóknak az érettségi első részében az olvasott szövegértésüket kellett próbára tenni, ehhez egy városi könyvtárról, internetelérésről, szabadulószobákról és kutyákról szóló szövegeket kaptak, míg a vizsga második felében, a 30 perces nyelvhelyességi feladatok során légiutaskísérőkről, egy korábbi amerikai elnökről és Jane Goodallról kaptak nyelvtani feladatokat.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár úgy véli, az olvasott szövegértés négy feladata között fele-fele arányba oszlanak meg az egyszerűbb és a kicsit nehezebb, trükkösebb feladatok. Figyelni kell bizonyos szófordulatokra, egyes helyeken pedig akár hosszasabban is időzhetnek a diákok, születhetnek hibás megoldások. A szövegek azonban kifejezetten érdekesek, a témák pedig közel állnak a fiatalok érdeklődéséhez.

Hasonló a helyzet a use of english, vagyis a nyelvtani feladatokkal is. A szaktanár szerint bár a vizsgarész első feladata nem kifejezetten nehéz, sőt, a diákok többsége valószínűleg tudja majd a helyes megoldást, olyan szavakat kaptak, amiknek a helyesírása nem a legkönnyebb. Ha pedig akár csak egy betűt is tévesztenek, a megoldásért akkor sem kapnak pontot, ha az egyébként jó lenne. Úgy véli, a vizsga eddigi legnehezebb feladata a nyelvhelyesség utolsó része, mivel itt is lehetnek a diákok számára ismeretlen kifejezések, szótárt pedig - egyelőre - nem használhatnak.

Az angol érettségiről szóló, folyamatososan frissülő tudósításunkat itt tudjátok követni:

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.