Voltak feladatok, amiket akár kizárásos alapon is meg lehetett oldani.
Kézenfekvőbb volt a diákoknak az idei történelemérettségi középszintű tesztje, mint tavaly – értékelte a vizsgát az Eduline kérdésére Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója és történelemtanára. Edényi szerint a diákok örültek az esszétémáknak, hiszen olyanokat kaptak, amiket a legtöbb pedagógus jellemzően sokat gyakoroltat, alaposan megtanít a diákjainak.
Az esszétémák sorából nehézségben egyedül a rendszerváltozást érintő lóghatott ki, azt viszont – emelte ki a töritanár – ki lehetett kerülni, ha a vizsgázó Széchenyit választotta. Az Eduline-nak megszólaló diákok nagy része pedig így is tett.
A rövid feladatok szerinte szintén egyértelműek voltak. „Ha valaki valamit nem tudott, akkor azt kizárásos alapon meg tudta csinálni, hiszen több feladatban is voltak olyan leírások, amik nem lehettek érvényesek az adott fogalomra, jelenségre. A logikus gondolkodás és a szövegértés volt nagyon fontos” – mondta Edényi.
Akadt azonban Edényi szerint olyan példa is, ahol elengedhetetlen volt, hogy a diákok ne ismerjék az adott témához kapcsolódó szakkifejezéseket. Ilyen volt a rövidebb kérdések között a Hunyadi Mátyást érintő feladatsor, ahol a diákoknak, ha pontot akartak szerezni, tudniuk kellett a rendkívüli hadiadó fogalmát, amivel Mátyás a korábban még Károly Róbert által bevezetett kapuadót alakította át úgy, hogy nem csupán minden portának, hanem minden családnak meg kellett fizetnie azt.
Okozhatott a diákoknak apróbb fennakadást a felvilágosodást érintő feladat is, viszont Edényi szerint kizárásos alapon azt is viszonylag könnyen meg lehetett oldani.
„Nem lesz mindenkinek tökéletes” – szummázott Edényi – „de hármasra, vagy négyesre, ha logikusan gondolkodik valaki, meg lehetett csinálni”.
Az első infókat a középszintű töriérettségi tesztfeladatairól itt, az esszékérdésekről itt találjátok. Kérdeztünk szaktanárt is, az ő véleményét a tesztfeladatokról itt, az esszékérdésekről pedig itt tudjátok elolvasni. A nem hivatalos megoldásokat pedig itt tettük közzé.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
