Az ELTE-n 475-nél, a Pázmányon 466-nál húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki tudományegyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit.
A jogászképzés a negyedik legnépszerűbb szak a magyar felsőoktatásban: idén 5078-an felvételiztek ide, majdnem négyezren ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre szeretne bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. Sokan választották a legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzését is, Pécsett, Szegeden és Debrecenben is körülbelül hatszázan próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája
Nem véletlen, hogy a jogászképzésen idén is előzetes ponthatárt húztak. Azt már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy aki államilag támogatott formában szeretne tanulni, annak legalább 350 pontot kell összegyűjtenie. Az előző évek ponthatárai alapján azonban várható volt, hogy a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.
Lássuk a jogászképzés 2022-es, végleges ponthatárait (nappali, állami ösztöndíjas):
Idén egyébként a jelentkezők száma visszaesett, 2021-ben ugyanis majdnem 5400-an próbáltak bekerülni jogászképzésre. Többéves rekord dőlt meg tavaly, 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.
A 2022-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
