Több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, a legtöbb egyetemen 430 feletti ponthatárt húztak

Az ELTE-n 475-nél, a Pázmányon 466-nál húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki tudományegyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit.

  • Eduline

A jogászképzés a negyedik legnépszerűbb szak a magyar felsőoktatásban: idén 5078-an felvételiztek ide, majdnem négyezren ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre szeretne bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1100-at. Sokan választották a legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzését is, Pécsett, Szegeden és Debrecenben is körülbelül hatszázan próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Nem véletlen, hogy a jogászképzésen idén is előzetes ponthatárt húztak. Azt már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy aki államilag támogatott formában szeretne tanulni, annak legalább 350 pontot kell összegyűjtenie. Az előző évek ponthatárai alapján azonban várható volt, hogy a végleges ponthatárok ennél jóval magasabbak lesznek.

Lássuk a jogászképzés 2022-es, végleges ponthatárait (nappali, állami ösztöndíjas):

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466
  • Károli Gáspár Református Egyetem: 435
  • Debreceni Egyetem: 438
  • Szegedi Tudományegyetem: 436
  • Pécsi Tudományegyetem: 427
  • Miskolci Egyetem: 396
  • Széchenyi István Egyetem: 407

Idén egyébként a jelentkezők száma visszaesett, 2021-ben ugyanis majdnem 5400-an próbáltak bekerülni jogászképzésre. Többéves rekord dőlt meg tavaly, 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.

A 2022-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.