„Az elméletet meg kell érteni, és be is kell gyakorolni. Ezt nem lehet elengedni”

„A matematikai tudás hosszú távon erős alapnak tekinthető, emellett mind a fizika, mind az informatika ismerete előnyt jelent” – mondja Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (Pázmány ITK) dékánja arról, milyen alapokkal érdemes érkezni az informatikai BSc-szakokra. „Ez persze nem jelenti azt, hogy ha valaki mondjuk informatikából nem szerez emelt szintű érettségit, nehezen boldogul majd hallgatóként. Mi, a Pázmány ITK-n, az összes nagy egyetemhez hasonlóan, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy az elsőévesek ezekből a tárgyakból fel tudjanak zárkózni, és megfelelő alapismeretekkel rendelkezzenek” – teszi hozzá.

Az egyetemi docens ugyanis úgy látja, az erős alaptudás elengedhetetlen – nemcsak az egyetemen, hanem később is. A technológia – akár programozási nyelvekről, akár új szolgáltatásokról van szó – ugyanis nagyon gyorsan fejlődik, és csak azok a szakemberek tudják tartani a tempót, akiknek biztos alapjaik vannak.

Milyen programozási nyelvet érdemes tanulni?

Ha valakinek van ideje, energiája az érettségi után (de még az egyetem előtt) célzottan készülni informatikából, érdemes gyakorolnia valamelyik programozási nyelvet. „Ez olyan, mint a nyelvtanulás – minél többet tudunk gyakorolni, annál jobb” – véli Iván Kristóf, hozzátéve: folyamatosan változik, hogy éppen melyik a legnépszerűbb programozási nyelv. Könnyen lehet, hogy három év múlva már nem a most aktuális kedvencet fogják a legtöbben használni. Ennek ellenére egyáltalán nem elvesztegetett idő különböző programozási nyelveket tanulni, „így lehet megérteni a programozási nyelv logikáját, ez fejleszti az algoritmikus gondolkodást”.

A Pázmány Információs Technológiai és Bionikai Karán egyébként az alapoktól szoktak indulni, hogy a hallgatók az algoritmuselméletet, a programozási logikát is elsajátítsák. „Nem feltétlenül a Python programozási nyelvvel vagy a bioinformatikában nagyon jól használható R programozási nyelvvel kezdünk. Hanem azokkal a nyelvekkel, ahol jól láthatjuk, hogy mi miért történik. Azért így építjük fel az oktatást, hogy később, amikor egy magasabb szintű programozási nyelvre térünk át, értsék a hallgatók, hogy egy-egy parancsban benne vannak azok a struktúrák, amelyeket korábban külön-külön, egyesével használtak” – magyarázza a kar dékánja.

A Covid-hatás

A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán is érzékelik a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó otthoni tanulás negatív hatásait – akárcsak a többi egyetemen. „A tananyagnak, amelyet az online oktatás miatt nem tudtak annyira begyakorolni a diákok, a jelenléti oktatásban újra elő kell kerülnie. Ezért egy erős ismétlő alapozással kezdünk,  matematikából például a gyakorlatra helyezve a hangsúlyt” – mondja Iván Kristóf.

A dékán szerint a matematikánál és a programozásnál sem lehet megspórolni a gyakorlást. „Az elméletet meg kell érteni, és be is kell gyakorolni. Ezt nem lehet elengedni. A nyugati egyetemeken is így tanítanak: sok-sok példán keresztül begyakoroltatják a hallgatókkal a megfelelő matematikai vagy informatikai formulákat” – teszi hozzá.

Úgy látja, az informatikánál és a matematikánál is nagy segítséget jelent a kiscsoportos tanulás és az oktatók odafigyelése. „Mi a kis létszám miatt jobban tudunk figyelni a hallgatókra, több konzultációs lehetőség van, és a hallgatók is tudnak segíteni egymásnak – nem egyszemélyes bozótharcosként kell a különböző tárgyakkal és az elvárásokkal megküzdeni. Ez később is hasznos lesz. Ezek olyan szakmák, ahol nagyon hamar el lehet helyezkedni, viszont a csoportmunka az első pillanattól kezdve az egyik alapfeltétel a cégeknél” – magyarázza, hozzátéve: a nyelvtudás is ehhez hasonló alap, akárhol is helyezkednek el a friss diplomások. Ezért náluk a képzés ötödik féléve például angolul zajlik, de sok hallgatójuk eleve angol nyelvvizsgával érkezik az egyetemre.