„Az elméletet meg kell érteni, és be is kell gyakorolni. Ezt nem lehet elengedni”

Programozási nyelvet pont úgy kell tanulni, mint bármilyen idegen nyelvet: minél többet gyakorlunk, annál jobban megy majd – mondja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja, aki szerint matematikából és informatikából egész egyszerűen nem lehet megspórolni a gyakorlást. Arról is beszélt, miért jó a kiscsoportos tanulás egyetemistaként, és milyen alapozó-ismétlő kurzusokkal várják az elsőéveseket.

  • Eduline

„A matematikai tudás hosszú távon erős alapnak tekinthető, emellett mind a fizika, mind az informatika ismerete előnyt jelent” – mondja Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (Pázmány ITK) dékánja arról, milyen alapokkal érdemes érkezni az informatikai BSc-szakokra. „Ez persze nem jelenti azt, hogy ha valaki mondjuk informatikából nem szerez emelt szintű érettségit, nehezen boldogul majd hallgatóként. Mi, a Pázmány ITK-n, az összes nagy egyetemhez hasonlóan, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy az elsőévesek ezekből a tárgyakból fel tudjanak zárkózni, és megfelelő alapismeretekkel rendelkezzenek” – teszi hozzá.

Az egyetemi docens ugyanis úgy látja, az erős alaptudás elengedhetetlen – nemcsak az egyetemen, hanem később is. A technológia – akár programozási nyelvekről, akár új szolgáltatásokról van szó – ugyanis nagyon gyorsan fejlődik, és csak azok a szakemberek tudják tartani a tempót, akiknek biztos alapjaik vannak.

Milyen programozási nyelvet érdemes tanulni?

Ha valakinek van ideje, energiája az érettségi után (de még az egyetem előtt) célzottan készülni informatikából, érdemes gyakorolnia valamelyik programozási nyelvet. „Ez olyan, mint a nyelvtanulás – minél többet tudunk gyakorolni, annál jobb” – véli Iván Kristóf, hozzátéve: folyamatosan változik, hogy éppen melyik a legnépszerűbb programozási nyelv. Könnyen lehet, hogy három év múlva már nem a most aktuális kedvencet fogják a legtöbben használni. Ennek ellenére egyáltalán nem elvesztegetett idő különböző programozási nyelveket tanulni, „így lehet megérteni a programozási nyelv logikáját, ez fejleszti az algoritmikus gondolkodást”.

A Pázmány Információs Technológiai és Bionikai Karán egyébként az alapoktól szoktak indulni, hogy a hallgatók az algoritmuselméletet, a programozási logikát is elsajátítsák. „Nem feltétlenül a Python programozási nyelvvel vagy a bioinformatikában nagyon jól használható R programozási nyelvvel kezdünk. Hanem azokkal a nyelvekkel, ahol jól láthatjuk, hogy mi miért történik. Azért így építjük fel az oktatást, hogy később, amikor egy magasabb szintű programozási nyelvre térünk át, értsék a hallgatók, hogy egy-egy parancsban benne vannak azok a struktúrák, amelyeket korábban külön-külön, egyesével használtak” – magyarázza a kar dékánja.

A Covid-hatás

A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán is érzékelik a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó otthoni tanulás negatív hatásait – akárcsak a többi egyetemen. „A tananyagnak, amelyet az online oktatás miatt nem tudtak annyira begyakorolni a diákok, a jelenléti oktatásban újra elő kell kerülnie. Ezért egy erős ismétlő alapozással kezdünk,  matematikából például a gyakorlatra helyezve a hangsúlyt” – mondja Iván Kristóf.

A dékán szerint a matematikánál és a programozásnál sem lehet megspórolni a gyakorlást. „Az elméletet meg kell érteni, és be is kell gyakorolni. Ezt nem lehet elengedni. A nyugati egyetemeken is így tanítanak: sok-sok példán keresztül begyakoroltatják a hallgatókkal a megfelelő matematikai vagy informatikai formulákat” – teszi hozzá.

Úgy látja, az informatikánál és a matematikánál is nagy segítséget jelent a kiscsoportos tanulás és az oktatók odafigyelése. „Mi a kis létszám miatt jobban tudunk figyelni a hallgatókra, több konzultációs lehetőség van, és a hallgatók is tudnak segíteni egymásnak – nem egyszemélyes bozótharcosként kell a különböző tárgyakkal és az elvárásokkal megküzdeni. Ez később is hasznos lesz. Ezek olyan szakmák, ahol nagyon hamar el lehet helyezkedni, viszont a csoportmunka az első pillanattól kezdve az egyik alapfeltétel a cégeknél” – magyarázza, hozzátéve: a nyelvtudás is ehhez hasonló alap, akárhol is helyezkednek el a friss diplomások. Ezért náluk a képzés ötödik féléve például angolul zajlik, de sok hallgatójuk eleve angol nyelvvizsgával érkezik az egyetemre.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.