Klasszikus, a középszintű töriérettségihez passzoló esszéfeladatokat kaptak idén a diákok, akik a Kádár-korszakról, az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról és az Árpád-kor magyar történelemről is írhattak esszét a vizsga második részében.
Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.
A középszintű töriérettségi második részében négy esszéfeladatot kapnak a diákok: ezek közül kettő 1849 előtti, kettő 1849 utáni téma, kettő a magyar, kettő az egyetemes történelem egy-egy korszakához kapcsolódik. A vizsgázóknak a négy téma közül csak kettőt kell kidolgozniuk: egy magyar és egy egyetemes történelmi témát, de a választáskor figyelniük kell arra is, hogy ha a magyar témájuk 1849 előtti korszakról szól, akkor a másik esszének mindenképpen az 1849 utáni korszakot kell feldolgoznia - és fordítva.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, a Kádár-korszakot nem olyan régen tanulták a középiskolások, az még frissen élhet az emlékezetükben, így elképzelhető, hogy a többség azt választja majd. Igaz, ennek az esszéfeladatnak a „párja” is jó választás lehet, ha valaki a megadott források alapján dönt. Az Árpád-kori témához ugyanis jól lehet használni a feladatsorban szereplő forrásokat is, ráadásul az atlaszban is hasznos információkat lehet találni hozzá.
A történelemtanár szerint szinte biztos, hogy a 180 perc elegendő lesz a teljes feladatsor megoldására.
A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
