Itt a lista: ennyi pontot lehetett szerezni a különböző feladatok megoldásával a matekérettségin

Véget ért a középszintű matekérettségi, több tízezren számolgatják, hány pontot szereztek a megoldásokkal. Itt megnézhetitek, melyik feladatnál mennyi volt a maximális pontszám.

  • Eduline

Már elérhető a tegnapi matekérettségi hivatalos megoldókulcsa, a középszintű válaszokat itt, az emelt szintű javítókulcsot pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Középszintű matekérettségi - első rész

  • 1. feladat: 2 pont
  • 2. feladat: 2 pont
  • 3. feladat: 2 pont
  • 4. feladat: 2 pont
  • 5. feladat: 2 + 1 pont
  • 6. feladat: 2 pont
  • 7. feladat: 2 + 1 + 1 pont
  • 8. feladat: 2 pont
  • 9. feladat: 2 pont
  • 10. feladat: 2 + 2 pont
  • 11. feladat: 3 pont
  • 12. feladat: 2 pont

A középszintű matekérettségi második része

  • 13. feladat: a) rész: 5 pont, b) rész: 6 pont
  • 14. feladat: a) rész: 3 pont, b) rész: 5 pont, c) rész: 4 pont
  • 15. feladat: a) rész: 4 pont, b) rész: 3 pont, c) rész: 6 pont
  • 16. feladat: a) rész: 3 pont, b) rész: 4 pont, c) rész: 5 pont, d) rész: 5 pont
  • 17. feladat: a ) rész: 6 pont, b) rész: 6 pont, c) rész: 5 pont
  • 18. feladat: a) rész: 2 pont, b) rész: 3 pont, c) rész: 5 pont, d) rész: 7 pont

Vagyis a középszintű matekérettségi első részével összesen 30 pontot szerezhettek, a második résszel pedig 70 pontot (a 16., a 17. és a 18. feladat közül egyet ugyanis ki lehet hagyni).

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.