Lazábban osztályozzák majd az érettségiket Angliában, ahol két év után először vizsgáznak a diákok

A GCSE, azaz az érettségi és A-level vizsgákat is máshogy osztályozzák majd a brit iskolákban, mint a járvány előtti években.

  • Csik Veronika

A tervek szerint "jóindulatú" lesz az idei érettségik és az év végi vizsgák osztályozása az Egyesült Királyságban. A diákok két év szünet után idén írnak először ilyen vizsgákat - írta meg a BBC.

Az angol Ofqual szerint az osztályzatok közötti határok valószínűleg alacsonyabbak lesznek, mint a korábbi években. A számokat a 2019-es világjárvány előtti határok és a 2021-es tanári értékelések közötti „középponton” fogják meghatározni.

2020-ban és 2021-ben a központi vizsgák helyett a diákokat tanáraik értékelése alapján osztályozták, így csökkentve a járvány terjedésének veszélyét. Ezzel azonban sokan nem voltak elégedettek, annak ellenére sem, hogy a tanárok értékelései miatt több diák tett sikeres vizsgát és szerzett jobb jegyeket, mint korábban.

Komoly hatása lett az elmaradt vizsgáknak

Például sok friss egyetemista szenved imposztor szindrómától. Az imposztor szindróma a pszichológiai meghatározás alapján az a jelenség, amikor az emberek egyáltalán nem hisznek magukban, és folyton megkérdőjelezik, hogy valóban megérdemlik-e mindazt, amit elértek.

Anglia lehet a példa arra, mi történik a hallgatókkal az egyetemen, ha elmaradnak az érettségik - egy friss tanulmány szerint sok diákot megvisel, hogy nagyobb megmérettetés nélkül került be az egyetemre.

Itthon két év után megint lesz szóbeli?

Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig 12 ezren csatlakoztak hozzájuk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.