A felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél is kiváltja az emelt szintű érettségit a felvételin

Az általánostól eltérő pontszámítási szabályok vonatkoznak azokra, akik diplomásként felvételiznek alap- vagy osztatlan szakra, esetleg egy felsőoktatási szakképzés elvégzése után tanulnátok tovább. Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok.

  • Bezzeg Hanna

Frissítés:

A keresztféléves felvételi pontszámítási szabályairól már részletesen írtunk korábban, de más szabályok vonatkoz(hat)nak azokra, akik felsőoktatási szakképzést vagy egyetemi alap-, mester- vagy osztatlan szakot végeztek.

Ebben az esetben a jelentkezőket a korábban megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a felsőoktatási intézmények: erre az eredményetek alapján a minimumponthatár (alap- és osztatlan szakon 280) és 400 pont közötti pontszámot kaphattok. Ezzel a pontszámítási módszerrel a kötelező emelt szintű érettségit is kiválthatjátok, a pluszontokat viszont ugyanúgy beszámíttathatjátok.

Arról, hogy az egyetemek, főiskolák konkrét képzésein milyen felsőfokú oklevelet ismernek el a jelentkezéskor, ide kattintva olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.