A felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél is kiváltja az emelt szintű érettségit a felvételin

Az általánostól eltérő pontszámítási szabályok vonatkoznak azokra, akik diplomásként felvételiznek alap- vagy osztatlan szakra, esetleg egy felsőoktatási szakképzés elvégzése után tanulnátok tovább. Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok.

  • Bezzeg Hanna

Frissítés:

A keresztféléves felvételi pontszámítási szabályairól már részletesen írtunk korábban, de más szabályok vonatkoz(hat)nak azokra, akik felsőoktatási szakképzést vagy egyetemi alap-, mester- vagy osztatlan szakot végeztek.

Ebben az esetben a jelentkezőket a korábban megszerzett oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a felsőoktatási intézmények: erre az eredményetek alapján a minimumponthatár (alap- és osztatlan szakon 280) és 400 pont közötti pontszámot kaphattok. Ezzel a pontszámítási módszerrel a kötelező emelt szintű érettségit is kiválthatjátok, a pluszontokat viszont ugyanúgy beszámíttathatjátok.

Arról, hogy az egyetemek, főiskolák konkrét képzésein milyen felsőfokú oklevelet ismernek el a jelentkezéskor, ide kattintva olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.