Tényleg csak emelt szintű érettségivel lehet egyetemre menni, de van néhány kivétel

Tényleg csak emelt szintű érettségivel lehet felvételizni egyetemre, főiskolára? Az alapszabály ez, de van néhány kivétel.

  • Eduline

„Alapképzésre és osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki:

  • legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett
  • felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) oklevéllel rendelkezik.
  • a felsőoktatási szakképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik, amennyiben a felsőoktatási intézmény abból számol érettségi pontot

- olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Azt is hozzáteszik, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.