Tényleg csak emelt szintű érettségivel lehet egyetemre menni, de van néhány kivétel

Tényleg csak emelt szintű érettségivel lehet felvételizni egyetemre, főiskolára? Az alapszabály ez, de van néhány kivétel.

  • Eduline

„Alapképzésre és osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki:

  • legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett
  • felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) oklevéllel rendelkezik.
  • a felsőoktatási szakképzés elvégzését igazoló oklevéllel rendelkezik, amennyiben a felsőoktatási intézmény abból számol érettségi pontot

- olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Azt is hozzáteszik, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.