Nagyon sokan jelentkeztek idén jogászképzésre: van, ahol 472 a 2021-es ponthatár

Több mint 5300-an jelentkeztek jogászképzésre idén, ez a 2021-es felvételi negyedik legnépszerűbb szakja. Ez a ponthatárokon is látszik: az ELTE-n 472, a Pázmányon 463 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.

  • Eduline

472 pont - ennyit kellett összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik állami ösztöndíjas formában szeretnék elkezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár az államilag támogatott képzésen, oda 463 pont kellett. A vidéki tudományegyetemeken ennél kevesebb ponttal is lehetett ingyenes helyet szerezni: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrött 379 az idei ponthatár.

Nem véletlenül: az ötéves jogászképzésen már 2020-ban sem csökkent a felvételizők száma (pedig rég nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint tavaly), akkor 5128-an próbálkoztak, de az azt megelőző években is 3000-4000 között mozgott a felvételizők száma. Idén ennél is többen, 5397-en jelölték meg a szakot a jelentkezési lapon.

A 2021-es ponthatárok jogászképzésen (osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)

  • ELTE: 472
  • PPKE: 463
  • KRE: 431
  • DE: 430
  • ME: 401
  • PTE: 420
  • SZE: 379
  • SZTE: 433

Ha 350 az előzetes ponthatár, miért kell 472 pont az állami ösztöndíjas helyhez?

A jogászképzésre vonatkozó felvételi szabályok az elmúlt években többször változtak. 2012-ben a kormány szigorított a szak finanszírozásán: bár az egyetemek meghirdethettek államilag támogatott férőhelyeket, de a ponthatárokat központilag, a minisztériumban határozták meg. 2013-ban például legalább 465 pontot kellett összegyűjteni a maximális 500-ból ahhoz, hogy valaki ingyen tanulhasson jogásznak, ez pedig kevés felvételizőnek ment.

2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. Tavaly 440-ről 350-re csökkentették a minimumponthatárt, ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.

Ebből aztán érdekes helyzet alakult ki: a legnépszerűbb egyetemek jogászképzésen többszörös a túljelentkezés, így a 350-es előzetes ponthatár ellenére ezekben az intézményekben bőven 400 fölötti végleges ponthatárok születtek idén is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogászképzés a legnagyobb létszámmal induló szakjuk, 791-en iratkozhatnak be szeptemberben, ám közülük mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjas formában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.