Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
472 pont - ennyit kellett összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik állami ösztöndíjas formában szeretnék elkezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár az államilag támogatott képzésen, oda 463 pont kellett. A vidéki tudományegyetemeken ennél kevesebb ponttal is lehetett ingyenes helyet szerezni: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrött 379 az idei ponthatár.
Nem véletlenül: az ötéves jogászképzésen már 2020-ban sem csökkent a felvételizők száma (pedig rég nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint tavaly), akkor 5128-an próbálkoztak, de az azt megelőző években is 3000-4000 között mozgott a felvételizők száma. Idén ennél is többen, 5397-en jelölték meg a szakot a jelentkezési lapon.
A 2021-es ponthatárok jogászképzésen (osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)
- ELTE: 472
- PPKE: 463
- KRE: 431
- DE: 430
- ME: 401
- PTE: 420
- SZE: 379
- SZTE: 433
Ha 350 az előzetes ponthatár, miért kell 472 pont az állami ösztöndíjas helyhez?
A jogászképzésre vonatkozó felvételi szabályok az elmúlt években többször változtak. 2012-ben a kormány szigorított a szak finanszírozásán: bár az egyetemek meghirdethettek államilag támogatott férőhelyeket, de a ponthatárokat központilag, a minisztériumban határozták meg. 2013-ban például legalább 465 pontot kellett összegyűjteni a maximális 500-ból ahhoz, hogy valaki ingyen tanulhasson jogásznak, ez pedig kevés felvételizőnek ment.
2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. Tavaly 440-ről 350-re csökkentették a minimumponthatárt, ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.
Ebből aztán érdekes helyzet alakult ki: a legnépszerűbb egyetemek jogászképzésen többszörös a túljelentkezés, így a 350-es előzetes ponthatár ellenére ezekben az intézményekben bőven 400 fölötti végleges ponthatárok születtek idén is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogászképzés a legnagyobb létszámmal induló szakjuk, 791-en iratkozhatnak be szeptemberben, ám közülük mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjas formában.
