Felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek? Háromféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal

Összeszedtük, milyen pontszámítási szabályokra számíthattok ezeken a képzéseken.

  • Tóth Alexandra

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, akkor jó, ha tudjátok, hogy ezeken a szakokon a felvételi összpontszámot háromféleképpen lehet kiszámítani: 

  • tanulmányi pontok (maximum 200 pont) kétszerezése + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont
  • tanulmányi pontok (maximum 200 pont) + érettségi pontok (maximum 200 pont) + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont
  • érettségi pontok (maximum 200 pont) kétszerezése + többletpontok (maximum 100 pont) = maximum 500 pont

Fontos, hogy a felsorolt lehetőségek közül nem ti döntitek el, melyiket módszert szeretnétek alkalmazni, automatikusan a számotokra legelőnyösebb módon fogják számolni a pontjaitokat.

Azt azonban ne felejtsétek el hogy felsőoktatási szakképzésre csak akkor kerülhettek be, ha az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámotok eléri a 240 pontot, és eléritek az adott képzésen - az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében - 2021. július 22-én meghúzott ponthatárt.

Továbbtanuláshoz is jól jöhet

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület szakjára jelentkeztek, és a pontszámítás nem az oklevélből történik, 32 többletpontot kaphattok. Arról, hogy mi mindenért kaphattok még pluszpontokat, itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.