Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért? Az öt legfontosabb pontszámítási szabály

Bukjátok-e a felvételit, ha a pontoknak kevesebb, mint 45 százalékát szereztétek meg az emelt szintű érettségin? Milyen "extra" feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? És miért van az, hogy az egyik szakon 390, a másikon 401 pontotok van? Elmagyarázzuk a legfontosabb felvételi-érettségi szabályokat.

  • Csik Veronika

1) Érettségi 45% alatt – sikerült a vizsga?

Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?

- ezt nagyon sokan kérdeztétek tőlünk. A legfontosabb: ettől még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek az egyetemre - a 45 százalékos határ ugyanis elsősorban a többletpontok miatt fontos. Minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, a legalább 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.

És mi van akkor, ha a kiválasztott szakon feltétel egy emelt szintű érettségi, de abból nem értétek el a 45 százalékot? Ilyenkor megfeleltek a követelményeknek?

A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, legalább 25 százalékot kell szerezni. Az osztályozási szabályokról itt írtunk korábban.

Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.

2) Érettségi 25% alatt – irány a szóbeli?

Ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbelizhettek, vagyis azzal együtt a vizsga még sikeres lehet. Ha nem ennyire rossz az eredményetek, nem javíthattok szóban, hiszen idén a koronavírus-járvány miatt a legtöbb szóbeli vizsgát törölték.

Ha vizuális kultúrából érettségiztek, és az írásbelin megvan a tizenkét százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarész" vár rátok - ez a portfólió megvédését jelenti (ehhez persze a megadott határidőig le kell adni a portfóliót).

Ha drámából érettségiztetek, és 12-24 százalék közötti az eredményetek, szóbeliznetek kell, drámából a gyakorlati vizsgát idén nem tartják meg.

3) Ki javítja a kijavított dolgozatokat?

Ha június 1-jén délutánig észrevételt tettetek a kijavított dolgozat miatt (mert például rosszul számolták össze a pontjaitokat), a problémás részt az igazgató egy másik szaktanárral a javítási útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról is, hogy az előzetes értekezleten legyen helyettes szaktanár erre a feladatra, a felülvizsgálásban az elsőként javító szaktanár nem vehet részt.

Ilyenkor a dolgozatnak csak azt a részét nézik át újra, amellyel kapcsolatban észrevételt tettetek. Fontos: az eredeti pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. Tehát az is lehet, hogy az adott feladatra végül kevesebb pontot kaptok, mint elsőre, mert a második javító észrevesz olyan hibát is, amely az előző javítónak nem tűnt fel.

4) Felvételi pontszámok kétféleképp

Hogyan fordulhat elő, hogy az egyik szakon mondjuk 389, a másik képzésen 401 pontotok van? Minden szakon más-más érettségi követelmények vannak (elképzelhető, hogy az egyik képzésen a matek- és a töri-, a másik szakon pedig a magyar- és a töriérettségi eredményét veszik figyelembe). Ezért a jelentkezési helytől (is) függ, hogy hány pontot számol nektek a kalkulátor. Erről az anomáliáról itt írtunk bővebben.

5) Ami nélkül nincs egyetem

Ahhoz, hogy bekerüljetek egyetemre, az alábbi négy követelménynek meg kell felelnetek:

  • tettetek emelt szintű érettségit
  • teljesítettétek az érettségi követelményeket
  • eléritek a minimumponthatárt (ez alapszakokon 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont)
  • el kell érnetek a végleges ponthatárt is, amit majd július végén hoznak nyilvánosságra

    +1: megfeleltek az egyéb feltételeknek (például átmentek az alkalmassági vizsgán, ha ilyet tart az adott egyetem/főiskola

A feltételekről részletesen itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.