Felvételi 2021: ezekre kell figyelnetek, ha visszavonnátok egy jelentkezési helyet

Így, hogy 2021-ben is csak kivételes esetekben lesznek szóbelik, a legtöbben az írásbelik eredményei alapján már elkezdhettek kalkulálni a felvételi pontjaitokkal. Ennek függvényében, illetve a február óta szerzett ismeretek alapján előfordulhat, hogy változtatnátok a korábban leadott listán. Mutatjuk, milyen szabályokra kell figyelnetek, ha törölnétek egy jelentkezési helyet.

  • Tóth Alexandra

Legkésőbb július 8-ig van időtök eldönteni, miként alakítjátok a jelentkezési helyeitek sorrendjét a felvételin. Korábban már megnéztük, milyen lehetőségeitek vannak, ha a sorrenden szeretnétek módosítani, most pedig annak jártunk utána, mikor érdemes törölnötök egy egyetemet vagy képzést a listáról.

Ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta, és már egyáltalán nem szeretnétek az adott képzésre bekerülni, akkor érdemes a jelentkezési helyet visszavonnotok, kizárnotok - javasolja a Felvi. Fontos azonban, hogy ezt kétszer is átgondoljátok, mivel törlés után a jelentkezési helyet már nem fogjátok tudni újra aktiválni - a döntés tehát véglegesnek számít, és másik intézményt sem jelölhettek meg a korábbi helyett. Valamint még azt is fontos tudnotok: hogy ha fizettetek kiegészítő eljárási díjat, amikor leadtátok a jelentkezést, a visszavonás után ezt az összeget nem igényelhetitek vissza.

A jó hír viszont az, hogy a jelentkezési sorrend törlésével nem veszítitek el az egyszeri sorrendmódosítási lehetőségeteket, ugyanis ezt a két műveletet teljesen külön kezelik az elektronikus felvételi rendszerben. Éppen ezért sorrendmódosítási kérelmet sem kell benyújtanotok ahhoz, ha ki szeretnétek húzni egy megjelölt szakot a listáról.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos legfrissebb híreiket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.