Persze idén is vannak olyan részei a feladatsornak, amik talán kicsivel nehezebbek a korábbi éveknél, de nincs jelentős eltérés a megszokottaktól a középszintű feladatlapban, ami gondot okozhatna - mondta dr. Pirisi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, az egyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársa.

Szerinte folytatódtak a korábbi években megszokott tendenciák, amik a kompetenciaialapú kérdéseket hozzák az előtérbe. „Ha olyan olvassa a feladatokat, aki nem most vizsgázott, az is látja, hogy ezek nagyrészt szövegértésre, vagy forráshasználatra alapulnak, és nem elsősorban a tárgyi tudást kérik számon” – magyarázza.

Ami problémát jelenthet a vizsgában az az, hogy nagyon távoli területekről vannak kérdések. „A földrajz, mint tantárgy nagyon komplex feladatot lát el szűk órakeretben – az egyik pillanatban még a csillagászat a téma, a másikban meg a svájci frank alapú hitelek. Persze ez mind része a tananyagnak és fontos megtanítani őket, de így az érettségin is összetettebb, több témakört felölelő a kérdéssor.

Ezt pedig nagyon nehéz összefésülni, ha a feladatok magukban nem is, a komplexitás gondot okozhat.

Az első feladatsorban nem lehet atlaszt használni, ez egy tipikus topográfiai sor. Pirisi Gábor szerint a magyar megyékre rákérdező rész kifejeztetetten könnyű, itt csak egy kérdés lehet trükkös, illetve az Alpokos kérdés egy kicsit nehezebb. Összességében azonban idén az első feladatlap átlagos nehézségű – mondja az egyetemi adjunktus. A vizsgázóknak a három topográfiai feladatot 20 perc alatt kellett megoldaniuk.

A második részben ezzel szemben már lehet atlaszt használni és több idő van a feladatok megoldására. „Az első feladatra ebben a formában valószínűleg nem számítottak a diákok, ez kicsit ijesztő lehetett” – emeli ki Pirisi Gábor, a feladatról, ahol az égitesteket kellett az érettségizőknek meghatározniuk egy-egy szövegrészlet alapján.

A második rész második feladatában alapvetően a tájékozódás a téma, ez picit mindig mumus. Talán el lehet mondani, hogy nehezen indul a második blokk.

Ezt követően viszont jönnek a könnyebb feladatok. Ami szokatlan lehet, hogy idén van kettő meteorológia feladat is, és kicsit kevesebb a geomorfológia (ebből csak egy kérdés van), nem nagyon van geológia a feladatok között – mondja a szaktanár. Persze ezek mellett a népességföldrajz is megjelenik, idegenforgalmi földrajz is előkerül, és a klasszikus regionális földrajz is jelen van.

Idén erős a csillagászat és az éghajlat, mint téma – összegzi a feladatsorokat Pirisi Gábor. „Elsőre az időjárásos feladat nehéznek tűnhet, de valójában az atlasz használatával ez könnyen megoldható. Idén nincsen olyan feladat, ami nem egyértelmű, és talán a válaszok vitathatósága sem lesz probléma.”

Ami egy kicsit hiányzik a feladatok mögül az a kreativitás. A kérdésekhez ugyanis rövid és egyszavas válaszokat várnak, olyan fogalmakat kell ismerni, amit a diákok mindig tudnak, gyakoroltak. Viszont a továbbgondolás nem nagyon jelenik meg.