„Sokszínű, néhol nehéz és kihívásokat támasztó komplex feladat az idei”

Aki megnézte a korábbi feladatlapokat, jól használj az atlaszt és biztos alapokon áll a szövegértési készsége, azt nem érhették meglepetések az idei vizsgában – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a mai földrajzérettségiről. A mai földrajz érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

  • Csik Veronika

Persze idén is vannak olyan részei a feladatsornak, amik talán kicsivel nehezebbek a korábbi éveknél, de nincs jelentős eltérés a megszokottaktól a középszintű feladatlapban, ami gondot okozhatna - mondta dr. Pirisi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, az egyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársa.

Szerinte folytatódtak a korábbi években megszokott tendenciák, amik a kompetenciaialapú kérdéseket hozzák az előtérbe. „Ha olyan olvassa a feladatokat, aki nem most vizsgázott, az is látja, hogy ezek nagyrészt szövegértésre, vagy forráshasználatra alapulnak, és nem elsősorban a tárgyi tudást kérik számon” – magyarázza.

Ami problémát jelenthet a vizsgában az az, hogy nagyon távoli területekről vannak kérdések. „A földrajz, mint tantárgy nagyon komplex feladatot lát el szűk órakeretben – az egyik pillanatban még a csillagászat a téma, a másikban meg a svájci frank alapú hitelek. Persze ez mind része a tananyagnak és fontos megtanítani őket, de így az érettségin is összetettebb, több témakört felölelő a kérdéssor.

Ezt pedig nagyon nehéz összefésülni, ha a feladatok magukban nem is, a komplexitás gondot okozhat.

Az első feladatsorban nem lehet atlaszt használni, ez egy tipikus topográfiai sor. Pirisi Gábor szerint a magyar megyékre rákérdező rész kifejeztetetten könnyű, itt csak egy kérdés lehet trükkös, illetve az Alpokos kérdés egy kicsit nehezebb. Összességében azonban idén az első feladatlap átlagos nehézségű – mondja az egyetemi adjunktus. A vizsgázóknak a három topográfiai feladatot 20 perc alatt kellett megoldaniuk.

A második részben ezzel szemben már lehet atlaszt használni és több idő van a feladatok megoldására. „Az első feladatra ebben a formában valószínűleg nem számítottak a diákok, ez kicsit ijesztő lehetett” – emeli ki Pirisi Gábor, a feladatról, ahol az égitesteket kellett az érettségizőknek meghatározniuk egy-egy szövegrészlet alapján.

A második rész második feladatában alapvetően a tájékozódás a téma, ez picit mindig mumus. Talán el lehet mondani, hogy nehezen indul a második blokk.

Ezt követően viszont jönnek a könnyebb feladatok. Ami szokatlan lehet, hogy idén van kettő meteorológia feladat is, és kicsit kevesebb a geomorfológia (ebből csak egy kérdés van), nem nagyon van geológia a feladatok között – mondja a szaktanár. Persze ezek mellett a népességföldrajz is megjelenik, idegenforgalmi földrajz is előkerül, és a klasszikus regionális földrajz is jelen van.

Idén erős a csillagászat és az éghajlat, mint téma – összegzi a feladatsorokat Pirisi Gábor. „Elsőre az időjárásos feladat nehéznek tűnhet, de valójában az atlasz használatával ez könnyen megoldható. Idén nincsen olyan feladat, ami nem egyértelmű, és talán a válaszok vitathatósága sem lesz probléma.”

Ami egy kicsit hiányzik a feladatok mögül az a kreativitás. A kérdésekhez ugyanis rövid és egyszavas válaszokat várnak, olyan fogalmakat kell ismerni, amit a diákok mindig tudnak, gyakoroltak. Viszont a továbbgondolás nem nagyon jelenik meg.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.