„Sokszínű, néhol nehéz és kihívásokat támasztó komplex feladat az idei”

Aki megnézte a korábbi feladatlapokat, jól használj az atlaszt és biztos alapokon áll a szövegértési készsége, azt nem érhették meglepetések az idei vizsgában – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a mai földrajzérettségiről. A mai földrajz érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

  • Csik Veronika

Persze idén is vannak olyan részei a feladatsornak, amik talán kicsivel nehezebbek a korábbi éveknél, de nincs jelentős eltérés a megszokottaktól a középszintű feladatlapban, ami gondot okozhatna - mondta dr. Pirisi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, az egyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársa.

Szerinte folytatódtak a korábbi években megszokott tendenciák, amik a kompetenciaialapú kérdéseket hozzák az előtérbe. „Ha olyan olvassa a feladatokat, aki nem most vizsgázott, az is látja, hogy ezek nagyrészt szövegértésre, vagy forráshasználatra alapulnak, és nem elsősorban a tárgyi tudást kérik számon” – magyarázza.

Ami problémát jelenthet a vizsgában az az, hogy nagyon távoli területekről vannak kérdések. „A földrajz, mint tantárgy nagyon komplex feladatot lát el szűk órakeretben – az egyik pillanatban még a csillagászat a téma, a másikban meg a svájci frank alapú hitelek. Persze ez mind része a tananyagnak és fontos megtanítani őket, de így az érettségin is összetettebb, több témakört felölelő a kérdéssor.

Ezt pedig nagyon nehéz összefésülni, ha a feladatok magukban nem is, a komplexitás gondot okozhat.

Az első feladatsorban nem lehet atlaszt használni, ez egy tipikus topográfiai sor. Pirisi Gábor szerint a magyar megyékre rákérdező rész kifejeztetetten könnyű, itt csak egy kérdés lehet trükkös, illetve az Alpokos kérdés egy kicsit nehezebb. Összességében azonban idén az első feladatlap átlagos nehézségű – mondja az egyetemi adjunktus. A vizsgázóknak a három topográfiai feladatot 20 perc alatt kellett megoldaniuk.

A második részben ezzel szemben már lehet atlaszt használni és több idő van a feladatok megoldására. „Az első feladatra ebben a formában valószínűleg nem számítottak a diákok, ez kicsit ijesztő lehetett” – emeli ki Pirisi Gábor, a feladatról, ahol az égitesteket kellett az érettségizőknek meghatározniuk egy-egy szövegrészlet alapján.

A második rész második feladatában alapvetően a tájékozódás a téma, ez picit mindig mumus. Talán el lehet mondani, hogy nehezen indul a második blokk.

Ezt követően viszont jönnek a könnyebb feladatok. Ami szokatlan lehet, hogy idén van kettő meteorológia feladat is, és kicsit kevesebb a geomorfológia (ebből csak egy kérdés van), nem nagyon van geológia a feladatok között – mondja a szaktanár. Persze ezek mellett a népességföldrajz is megjelenik, idegenforgalmi földrajz is előkerül, és a klasszikus regionális földrajz is jelen van.

Idén erős a csillagászat és az éghajlat, mint téma – összegzi a feladatsorokat Pirisi Gábor. „Elsőre az időjárásos feladat nehéznek tűnhet, de valójában az atlasz használatával ez könnyen megoldható. Idén nincsen olyan feladat, ami nem egyértelmű, és talán a válaszok vitathatósága sem lesz probléma.”

Ami egy kicsit hiányzik a feladatok mögül az a kreativitás. A kérdésekhez ugyanis rövid és egyszavas válaszokat várnak, olyan fogalmakat kell ismerni, amit a diákok mindig tudnak, gyakoroltak. Viszont a továbbgondolás nem nagyon jelenik meg.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.