Milyen szintű tudás kell a németből érettségizőknek – B1, B2 és a többiek

Milyen szinten kell tudnotok németül írni és olvasni, ha most érettségiztek? Mutatjuk, mit várnak el közép- és emelt szinten az írásbeli vizsgán tőletek.

  • Eduline

Középszint

A német nyelvi középszintű érettségi az Európa Tanács skálája szerinti B1-es szintnek felel meg. Ez követelményben azt jelenti, hogy meg kell értenetek az olyan egyszerűbb szövegeket, amik a hétköznapjaitokhoz, illetve gyakori élethelyzetekhez tartoznak. Ilyen témák például az iskolai élet, a család vagy a szabadidős tevékenységek is. Ezen felül tudnotok kell, hogyan kell kommunikálni külföldiekkel mindennapi helyzetekben, mint például, ha útbaigazítást kérnek tőletek az utcán.

Szövegalkotás szempontjából az elvárás, hogy egyszerű, de összefüggő szöveget tudjatok írni olyan dolgokról, amiket ismertek vagy az érdeklődési körötökbe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy be kell számolnotok olyan eseményekről vagy érzésekről, amiket átéltetek, illetve ha a véleményeteket fejtitek ki valamiről, azt meg is kell indokolnotok.

Emelt szint 

Az emelt szintű érettségin már egy kicsit többet várnak el tőletek a mindennapi életben való kommunikációnál. Ez már egy nyelvvizsga B2-es szintjének felel meg nehézségben, ami azt jelenti, hogy konkrét és elvont témájú szövegeket is meg kell értenetek. Nem okozhatnak gondot a hosszabb, illetve összetettebb érvelések sem.

Ezen kívül részletes és világos szövegeket kell írnotok akár különböző témákon belül is. Valamint, ha a véleményeteket kérdezik egy feladatban, akkor azt részletesen kidolgozott előnyök és hátrányok kifejtésével is alá kell tudnotok támasztani.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde