„A feladatsor az eddigi évekhez képest egy árnyalattal nagyobb mértékben támaszkodott a tudáselemek előhívására, annak az egyensúlynak a megteremtésére láthattunk előrelépést, miszerint az előhívott tudás alkalmazása is éppolyan fontos kompetencia, mint bármelyik másik, a forrásközpontú történelemtanításban fejlesztendő készségterület” – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium történelem szakos vezetőtanára.

Az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékének oktatója hozzátette: a feladatsor hosszú választ igénylő része a magyar nyelv és irodalom írásbeli feladatsorhoz hasonlóan viszonylag kerülte a modern- és jelenkori témákat, az esszék az offline időszakban tanult témákra fókuszáltak. „Ugyanakkor hiányolható a feladatsorból a középkori Magyar Királyság története.  A közismert és várható nagy klasszikus témák, mint az Árpád-ház és az Anjou-időszak, mind kimaradtak a 2021-es feladatsorból” – mondta.

A modern Németország témája meglepetést okozhatott

„A rövid választ igénylő feladatsor klasszikus módon, az ókori történelemre vonatkozó politikatörténeti kérdéssel kezdődött, illetve a középkor művészettörténetére vonatkozó feladatok hagyományát is követte. Előbbinél a periklészi demokrácia, s ezen belül a népgyűlés szerepköre az athéni törvényhozásban álltak a fókuszpontban, utóbbinál a román stílus és a katedrálisgótika fölismerése volt központi tudáselem” – magyarázta a vezetőtanár.

Szabó Roland szerint a Hunyadi Mátyás és a német-római császár szerződésére vonatkozó feladatnál fontos készség volt a szövegértés is. „A középiskolai történelemtanítás kiemelt témái, mint a kora újkori gazdasági változások vagy éppen a Német Császárság és a modern kori szövetségi rendszerek kialakulása sem okozhattak meglepetést, ezek a feladattípusok elsősorban a képi illusztrációk értelmezését, valamint a történeti topográfia-értés kompetenciáit mérték; nem különben a török időszak utáni népességváltozások is mindig előkerülő téma” – mondta, hozzátéve: megszokhattuk már az új- és jelenkori magyar történetre vonatkozóan a forradalmakkal kapcsolatos feladatokat is; a múlt tanévben 1956 állt a középpontban, így szinte várható volt az 1848/49 eseményeire vonatkozó kérdéssor, ahol elsősorban a Kossuth-szövegekhez kapcsolódóan a tér és időbeli tájékozódás képessége volt kiemelt mérési szempont.

„A szélsőséges ideológiák kapcsán, a tavalyihoz hasonlóan, ebben a feladatsorban is a nemzetszocializmus és a náci Németország is a középpontba került; az erre vonatkozó feladatsort kiválónak tartom, ugyanis a német-lengyel feszültség mentén az ideológia alapjainak megalapozott ismeretén túl a hadtörténeti ismeretek (Lengyelország lerohanása) előhívására is támaszkodott” – magyarázta, hozzátéve: elképzelhető, hogy a modern Németország témája meglepetést okozott, az inkább emelt szintű téma, de a feladat könnyen megoldható volt a forrás értő olvasása mentén, és a Kádár-korszak mindennapjaira vonatkozó feladatsor sem mért táblázatértelmezői készségen túlmenően szinte semmit.

„A vizsgarész a jelenkori Magyarország politikai intézményrendszerére vonatkozó feladattal zárult, ahol nem volt más dolguk a vizsgázóknak, mint hogy a leírásokat és az árulkodó elnevezésű fogalmakat társítsák” – mondta az Alaptörvényről szóló feladatról.

Dualizmus: nem politikáról, gazdaságról kellett írni

„A rövid esszék két, időben távoli korszak egyetemes történetével foglalkoztak. Az első feladat a hűbériség intézményének bemutatását kérte. Egy képi forrásból kiindulva a legfontosabb megállapításnak a hűbéri rendszer alapvetésére kellett vonatkoznia; arra, hogy a földbirtokos rétegnek a király felé kötelező katonai szolgálatának a ténye a birtokkiosztás alapja. A feladatnál várhatóan fontos elemként jelenik majd meg a javítókulcsban is, hogy a vizsgázó fölismerte-e, hogy a hűbéri rendszer a feudális típusú európai királyságok működésének alapja, s ez a típusú rendszer a nyugat-európai királyságokban – a Frank Birodalomban és annak utódállamaiban – alakul ki először a 8-9. századokban” – mondta a Szent István Gimnázium vezetőtanára, hozzátéve: fontos tényező az is, hogy a vizsgázók a hűbéri rendszert ne keverjék össze a jobbágyság kialakulásával, ugyanis a jobbágyság a hűbéri lánc minden szintjén megjelenő társadalmi jelenség.

A második feladat a modern kori szélsőséges ideológiák közül a szovjet rendszer ideológiai alapjait kérte számon. A forrás mentén a marxista ideológián nyugvó osztályelmélet definiálására és annak politika- és társadalomtörténeti vonatkozásaira kellett fókuszálni - magyarázta.

„A hosszú esszék szintén időben távoli korszakok magyar történetével foglalkoztak. Az oszmán terjeszkedésre vonatkozó feladat akár meglepetésként is érhette a vizsgázókat, nem a középszintű klasszikus hosszúesszé-témák közé tartozik, erre a témára vonatkozó kifejtős kérdések inkább az emelt szinten megszokottabbak. Ebben a feladatban a források mentén a török terjeszkedést kellett ismertetniük a vizsgázóknak Buda 1541-es elfoglalásától a drinápolyi békéig. Az elemzésben az oszmán expanzív viselkedés és a magyarországi rendek védekezési politikáját kellett összefüggéseiben bemutatni. Középpontban tartva a Habsburgok álláspontjának és a védekezésben betöltött szerepének kérdését is, amely a drinápolyi kudarcos békéhez vezetett, ahol a török terjeszkedés elismerésre került” – magyarázta Szabó Roland, hozzátéve: a békének nagy szerepe volt az ország három részre szakadásában, intézményesült az oszmán berendezkedés több mint száz évre, a Habsburgok időt kaptak a török-probléma megoldására, Erdély önálló útra lépett.

A vezetőtanár szerint a dualizmus időszakára vonatkozó esszé nem a mindenki által viszonylag stabilan ismert dualista államrendszer politikai működésének bemutatásáról szólt, hanem a gazdasági kiegyezés és dualizmuskori magyar ipari fejlődés bemutatását helyezte középpontba. „A források mentén a közös vámhatár – egy állam egy gazdasági konjunktúrával – tényét, ennek előnyeit és hátrányait; a tőkés típusú gazdaság kialakulását és a Magyarországon eddig kevésbé jellemző ipari termelésnek, gyár- és cégalapításoknak a megindulását kellett kiemelni. Ezek a tényezők az önállóan is működőképes magyar gazdaság igényét is elősegítették, nem különben a gazdasági modernizáció lehetőségét is megteremtették” – mondta.

Kíváncsiak vagytok, mik voltak a megoldások a mai vizsgán? Itt megnézhetitek a szaktanár által kidolgozott megoldásokat.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: