Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint az első három feladat nem nehéz csak bonyolultabb lehet a megfogalmazása, ami – hasonlóan az első feladatlaphoz – megakaszthatja a diákokat.
Egyenletrendszer, síkgeometria, gráfok, százalékszámítás és logaritmusok – ilyen témakörök is szerepelnek a középszintű matekérettségi második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részében. Az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. Az egyik – több matematika témakört érintő – feladat a Balaton-átúszáshoz, egy másik jégkorongbajnokságról szól. A kötelező feladatok közül van olyan is, ahol kutyaévekben kell számolniuk az érettségizőknek.
Az általunk megkérdezett szaktanár szerint a tizenötös feladatnak inkább választható kérdések között lenne a helye – de összességében a második feladatlap sem nehéz, csak apróbb trükkök és olyan részkérdések vannak benne, amire figyelni kell.
A választható feladatok között meglepő, hogy előkerül olyan tematika is, ami kötelező szokott lenni – emeli ki. A 17-es és a 18-as feladat pedig kicsit „szemétkedős”, ugyanis inkább emelt szinten jellemző, hogy több egymáshoz hasonló, de részkérdéseken alapuló kérdés kerül egy feladatba – ez nem feltétlenül nehéz, de ijesztő lehet szerinte. Szerinte mindent egybevetve a diákoknak szükségük lesz a rendelkezésre álló időre és valószínűnek tartja, hogy a 18-as feladatot hagyják majd ki.
A második feladatlap megoldására 135 percet kapnak a diákok. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, mindegyik több részkérdésből áll.
A II/B rész három, egyenként 17 pontot feladatból áll – ezek közül az érettségizőknek kettőt kell választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érint.
Ahogy az már megírtuk, az első feladatlapban előkerülnek a számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián és szögek minden mennyiségben. Ezen felül hatványozós feladattal is meg kell birkózniuk a diákoknak a középszintű matekérettségi első részében. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint kifejezetten sok trükkös feladat van a matekérettségi első részében.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés miatt emelt vádat a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség egy fiatalkorú fiú ellen, aki több tucat iskolának küldött robbantással fenyegető e-maileket.
A Gundalfként ismertté vált informatikus mindössze néhány mondatra lépett színpadra a Tisza Párt rendezvényén. Beszédében elsősorban a fiatalokat szólította meg, hangsúlyozva: „most van itt a cselekvés órája”, és minden segítség számít.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Az MCC egyik kutatója is a nyilvánossághoz fordult, miután a munkahelyén olyan politikai elvárásokkal szembesült, amelyeket nem volt hajlandó teljesíteni.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.