Az írásbeli középszinten 180 perces, összesen 100 pontot lehet szerezni, emelt szinten 240 perces, és szintén 100 pontos. Ha középszinten vizsgáztok, akkor ezek a legfontosabb információk: 

1. Időbeosztás és feladatok  

Azzal a feladattal kezdtek, amelyikkel szeretnétek, és az időt is úgy osztjátok be, ahogy nektek jó. Középszinten a maximális 100 pont egyik felét az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, a másik felét a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal szerezhetitek meg. Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják  

Rövid válaszok, annyira nem rövid kérdések 

Az egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Mindegyikben valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozása, értelmezése a cél: például egyszerű következtetések megfogalmazása a forrás alapján, térképekről információk gyűjtése, célok és következmények megkülönböztetése is.  

Szöveges feladatok - esszékérdések 

Az írásbeli vizsga szöveges feladatainál két kronológiai szakaszolás van: az ókortól 1849-ig és 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenetek a válaszokat. Itt is minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell majd megválaszolnotok a feltett kérdést.  

Középszinten ez a rész kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz: 

• két rövid feladatot, amelynél kb. 100-130 szót, egy kb. 12-16 soros szerkesztett szöveget kell írnotok. Ezek egyetemes történelemre vonatkozó feladatotok (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos). 
• és két hosszú feladatot, amelyet kb. 210-260 szóban, 26-32 soros szövegben kell megoldani. Ezek a magyar történelemre vonatkoznak, közülük az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos.  

Nagyon fontos, hogy hiába láttok összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.  

A választásnak is szabályai vannak, de mik ezek?  

Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia és fordítva. Tehát ha a választott rövid esszé az 1849 utáni korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. Ne felejtsétek el megjelölni a feladatlapon a választásotokat.  

2. Segédeszközök  

A szükséges segédeszközöket – jobb híján a töriatlaszt - nektek kell vinni a vizsgára, de természetesen a vizsgahelyszínen helyesírási szótárat biztosítanak nektek. Fontos, hogy kronológiai adattáblázatot tartalmazó középiskolai történelmi atlasz már nem lehet használni.   

3. Hogyan értékelik a feladatokat?  

Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik majd. A rövid feladatok esetében a javítás egyszerűbb, ugyanis általában egyetlen helyes választ fogadnak el. A szöveges feladatoknál a következő szempontokat veszik figyelembe:  

• fontos a feladatmegértés (a rövid és a hosszú esszénél is maximum 2 pont),  
• a tájékozódás térben és időben (a rövid esszénél 2, a hosszú esszénél összesen 4 pontért) 
• a kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása (Ide tartozik a helyesírás is. A rövid esszénél 4, hosszúnál 6 pont a max),  
• ismeretszerzés, források használata (a rövid esszénél 3, a hosszúnál 9 pont szerezhető) és 
• az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (rövid feladatok esetében 6, hosszúak esetében max 12 pont szerezhető). 

A rövid feladatok összesen 17 pontot, a hosszú feladatok pedig 33 pontot érnek. Viszont fontos tudni, hogy ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összpontszáma is 0 pont.  

Ha emelt szinten vizsgáztok, akkor rátok ezek a szabályok vonatkoznak  

Emelt szinten a vizsga 240 perces lesz. Az I. (100 perc) és a II. (140 perc) részen belül a rendelkezésre álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok. Először az I. feladatlapot oldjátok majd meg, a feladatlapot 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.  

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor itt is 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Fontos, hogy emelt szinten csak a második vizsgarészhez használhattok majd segédeszközt, azaz töriatlaszt.  

Esszé? van rövid, hosszú és komplex feladat is 

Emelt szinten az ókortól 1849-ig és az 1849-től napjainkig kronológiai szakaszoláson kívül van egy komplex feladat is, amelyet meg kell oldanotok. Ez a feladat bármi lehet az ókortól napjainkig.  Ugyanúgy, mint középszinten, itt is néhány mondatos vagy hosszabb szöveges választ kell adnotok a források felhasználásának a segítségével.  

Tehát a feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:  

• Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 sorban) kell megoldani.  

• Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 sorban) kell megoldani.  

• Komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 sorban) kell megoldani. Ez a feladat szólhat például valamilyen (több korszakon átívelő) történelmi probléma bemutatása, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítása, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetése.  

Itt is megvan a választás szabálya 

Hat feladatból hármat kell választanotok: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. A választásotokat itt is jelölni kell a feladatlapon.